A Magyar Tudományos Akadémia tizenkét nappal azután adta ki állásfoglalását az új Nemzeti alaptantervről (NAT), hogy az megjelent. A mindössze négy mondatból álló közleményében az MTA nem írta le, hogy baja volna a szöveggel, csupán azt jelezte, hogy az új alaptantervet több pedagógusszervezet pedagógiai, tananyagszervezési és tartalmi szempontból aggodalommal fogadta.

Az Akadémia azt ígérte, hogy továbbra is kész „szakmai segítséget nyújtani egy, az érintettek szakmai konszenzusán alapuló változat létrehozásához, továbbá a kerettantervek kialakításához és a megszülető tankönyvek lektorálásához”.

Az új NAT ideológiája nem is 40, hanem 100 évvel korábbi időket idéz

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményben reagált az MTA állásfoglalására. A tárca meglepőnek tartja az Akadémia felajánlását, mert – mint írták – évekkel ezelőtt be akarták vonni a NAT megújításába, sikertelenül.

Az Emmi oktatásért felelős államtitkársága 2017-ben, Csépe Valéria akadémikussal egyetértésben, be akarta vonni az MTA-t abba a projektbe, amely a NAT megújítását is célozta, ettől azonban az MTA visszalépett. Meglepő az MTA nyilatkozata azért is, mert a Csépe Valéria akadémikus irányításával készült anyagot a rendkívül széles szakmai és társadalmi egyeztetése során az MTA is véleményezte, és több javaslata bekerült a módosított NAT-ba”

– közölte a minisztérium.

Az Emmi szerint a NAT frissített változatát csupán „néhány, kevés taggal rendelkező balliberális szervezet bírálja”, a „nagyságrenddel nagyobb szervezetek és a közvélemény legnagyobb része támogatja".