Egyelőre nagy sikernek tűnik a vérplazmakezelés, de most még sok korlátja van

"Nagyon ígéretes kezelés, a betegeknek látványosan javul az állapotuk, egyiküket alig lehet már visszatartani" – mondta Müller Cecília országos tisztiorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján a Dél-pesti Centrumkórházban vérplazma-terápiával kezelt két betegről. Rajtuk kívül Magyarországon további hét ember jutott már hozzá ehhez a kezeléshez, közülük öten a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban. A kórház szerdán sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az egy nő és négy férfibeteg közül, akiket ezzel a módszerrel kezelnek múlt kedd óta, kettőnek – akik már lélegeztetőgépen voltak – javult az állapota.

Az ígéretesnek tartott vérplazma-kezelés előnyeiről és korlátairól Lacza Zsomborral, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettesével, az OrthoSera Kft. kutatásvezetőjével beszéltünk. A cég az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, többek között a Semmelweis és a Pécsi Egyetemmel együttműködve folytat vérplazmakezeléseket és ezekhez kapcsolódó kutatásokat Magyarországon, a fehérvári projektben is részt vettek.

Lacza azt mondta, a vérplazma-terápia a jelenleg leggyorsabban előállítható célzott kezelés a Covid-19 megbetegedésekre. Az eljárás alapelve – vagyis a meggyógyultak védettségét átadni valakinek, aki éppen küzd a betegséggel – nem új ötlet, hasonló célú vérátömlesztéssel már 100 évvel ezelőtt is próbálkoztak, a közelmúltban pedig sikerrel alkalmazták az ebolavírus-, a SARS- és a MERS-járványok idején is.

A koronavírus-megbetegedéséből felgyógyult Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója vérplazmát ad a budapesti Biotest plazmaferezis állomáson 2020. április 28-án

MTI / Balogh Zoltán

A technológiája sem bonyolult (ezért is engedélyezték ezt a leggyorsabban a SARS2-CoV elleni terápiaként): semmi más nem kell hozzá, mint hogy a vérplazmaadás szabályai szerint levegyenek plazmát olyan donoroktól, akik már átestek a Covid-19 betegségen, majd ebből plazmaizolátumot készítsenek, amit – esetükben – az OrthoSera és a Vérellátó kezel, és ellenőrzi, hogy alkalmas-e a beültetésre. Ezután a 400 milliliternyi sárga színű folyadékot infúzióként juttatják be egy beteg vénájába.

Ilyen kezelést azonban nem csak ők végeznek. A cikk elején már említett Dél-pesti Centrumkórházban tőlük függetlenül alkalmazzák a terápiát, amellyel a tiszti főorvos szerint jó eredményeket értek el. (Kértünk a kórháztól is interjút, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk időpontot.)

266 donor – hét szérum

A terápiának azonban vannak korlátai: egy donortól levett plazmával csak egy másik embert tudnak kezelni; de behatárolja az alkalmazás terjedését az alkalmas donorok száma is: a társaság Facebook-oldalán indított számláló keddi adatai szerint 266 donor jelentkezett, közülük 81-től vettek mintát, de csak 14-től tudtak plazmát is – hétfőig összesen hét betegnek juttattak a szervezetébe ebből készült szérumot. A betegségből kigyógyultak közül Lacza szerint csak minden tizedik alkalmas donornak, a tömeges alkalmazása így – egyelőre – korlátozott, hiszen nem lehet nagy mennyiségben előállítani a szérumot. Az orvos szerint ezért is várnak minél több további, a betegségből gyógyult donort.

MTI / Balogh Zoltán

A donorok alkalmassága az egyértelmű kizáró kritériumokon – gyógyszerek szedése, életkor (csak a 18-60 év közötti sávból vesznek le plazmát) – kívül attól is függ, hogy mekkora a citokinszintjük (vagyis azoknak a fehérjéknek a mennyisége, amik kulcsszerepet játszanak az immunválasz milyenségében, és befolyásolják az ellenanyagok mennyiségét), illetve mennyi ellenanyagot termelt a szervezetük miután legyőzte a betegséget.

Sok emberen ugyanis úgy ment át Lacza szerint a vírus, hogy nem, vagy nem elég ellenanyag keletkezett.

Ez azért is fontos, mert nem kizárt, hogy ők még újrafertőződhetnek, ami saját egészségi állapotuk szempontjából is – továbbra is vigyázniuk kell magukra – és népegészségügyi szempontból is kockázatos lehet.

A plazmából gyakorlatilag bárki kaphat, amennyiben egyezik a vércsoportja a donoréval, és nincs valamilyen markáns ellenjavallat.

Nem gyógyszer, inkább szolgáltatás

A már korábban beadottokon kívül még hét adag szérum áll beadásra készen, de mint Lacza Zsombor mondta, „mindegyik néhány napon belül gazdára talál”. Azt azonban hozzátette, hogy a kezelést nem úgy kell elképzelni, mint egy gyógyszert, hanem úgy mint egy szolgáltatást: folyamatosan veszik le a donoroktól a vérplazmát, és folyamatosan jelentkeznek a betegek kezelőorvosai a kezelésért.

Az általuk előállított szérummal kezelt betegek súlyos állapotban vannak, számukra ez az

utolsó mentsvár terápia.

Bár hét beteg alapján nem lehet a kezelés hatékonyságára vonatkozó summás megállapítást tenni, ami a korai fázis miatt sem indokolt, de azt elmondta, hogy egyik kezeltnél sem alakult ki a plazmához kapcsolható szövődmény, és jól viselték a beadást, "úgy néz ki, hogy javul az állapotuk".

Ezzel a videóval beleshetünk az előkészületbe

Több fázisban is alkalmazták, keresik a legjobb időpontot a beavatkozásra

A vérplazma-terápiát nem csak Magyarországon alkalmazzák: április végén egy látványosan sikeres chicagói kezelésről számolt be az amerikai Chicago Sun Times: egy 40-es éveiben járó beteget gyógyítottak ki a betegségből. A beszámoló szerint az illető “közepesen súlyos” állapotban került a kórházba, és nem reagált a másfajta kezelésekre. Már közel járt ahhoz, hogy lélegeztetőgépre kapcsolják, amikor megkapta a plazmakészítményt. “A plazmainfúzió beadását követő 24 órán belül csökkenteni lehetett az oxigén szükségletét, és három napon belül el is hagyhatta a kórházat” – idézték Weiss Memorial Kórház orvosigazgatóját.

A Lancet tekintélyes orvosi tudományos szaklap is beszámolt a biztató eredményekről, bár ők is jelezték, a kis számú minta miatt nem lehet tudományos következtetéseket levonni, azonban szerintük a megélénkülő kutatások nyomán a vérplazma-terápiát hatékony kezelési móddá lehet fejleszteni a koronavírusos betegek számára.

Kínai orvosok már februárban biztató eredményekről számoltak be, ami nyomán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is közölte a Reuters tudósítása szerint, hogy a terápia “nagyon megalapozott” módszer a betegek kezelésére, de jelezték: kulcsfontosságú a kezelés időzítése, hogy a lehető legoptimálisabb időpontban kapjon jótékony lökést a páciens immunrendszere.

Lacza Zsombor szerint a szakirodalomban vannak beszámolók arról, hogy súlyos állapotú, lélegeztetőgépre szoruló betegek esetében is el lehetett érni valamekkora javulást, és az ő tapasztalatuk is azt mutatja, hogy a nagyon súlyos betegeknek is sikerült stabilizálni az állapotát, illetve enyhe javulást elérni, de

“reálisan azoknál van látványos hatása, akik éppen csúsznak bele a betegségbe.”

Elmondása szerint az általa vezetett OrthoSera Kft.-ben is több kutatás zajlik, többek között a betegségnek pont azt a fázisát is keresik, ahol a leghatékonyabban alkalmazható a terápia.

A kezelésekhez kapcsolódó alkutatásban azt vizsgálják a Pécsi Egyetem virológus kutatóival – köztük Jakab Ferenc professzorral –, hogy miként tudják hatékonyan kiválasztani a nagyszámú donor közül azokat, akiktől a szérum előállítása szempontjából a legjobb vérplazmát lehet levenni.

Jakab Ferenc

Ruprech Judit

Ezen felül vizsgálják a vérplazma gyulladáscsökkentő hatását is. Ez onnan jön, hogy a SARS-CoV-2 vírus hasonló gyulladásos reakciót indukál, mint amilyet korábban már ízületi- és őssejtek esetében is megfigyeltek, és amiket csak vérplazma-terápiával tudtak helyrehozni. Lacza szerint a vérszérumból akár kettős hatású készítmény is előállhat: nemcsak az ellenanyagot kapja meg a beteg, de a súlyos gyulladást is csillapíthatják vele. “Beadjuk, visszamérjük, és tudjuk, melyik irányban kell a plazmát tisztítani, hogy még hatékonyabb legyen a kezelés” – mondta. Ez a termék már stabilabb és könnyebben alkalmazható lesz, mint a jelenleg elérhető plazmaátültetés.

A kezeléshez és a kutatáshoz a sok donoron kívül természetesen paciensek is kellenek, ezért arra biztatják azokat a hazai egészségügyi intézményeket, akik rászorulnak a kísérleti terápiára, hogy

szóljanak, és mi visszük a plazmát.