Se hazai, se európai összehasonlításban nem haltak meg többen az elmúlt két hónapban Magyarországon, mint az elmúlt évek hasonló időszakaiban – derült ki az európai járványvédelmi központ és a WHO statisztikáiból. Ez a koronavírus-fertőzés terjedéséről ugyan nem ad pontos statisztikát, azt az dilemmát viszont eloszlathatja, hogy a járványban elhunytak egy része nem kerül be a rendszerbe. Kérdések ettől persze maradtak, a járvány valós magyarországi hatását valószínűleg csak az éves halálozási statisztikákból lehet majd leszűrni.
Szerencse, időben meghozott korlátozó intézkedések, kevés elvégzett teszt – sokan sokféleképpen próbálták már megmagyarázni, az eddigi számok alapján miért tűnik úgy, hogy Magyarországot kevésbé sújtja a koronavírus-fertőzés, mint sok nyugat-európai államot. A legnagyobb dilemma, hogy vajon tényleg kevesebb embernél mutatják-e ki a koronavírus-fertőzést, mint ahányan valóban betegek. Erre enged következtetni a magyarországi statisztika alakulása is, hiszen miközben a hivatalosan igazolt fertőzöttek száma alacsony, az áldozatok száma kifejezetten magas: a halálozási arány csütörtökön már 12 százalék felett volt az országban.
Bár a koronavírus valódi természetéről, így a fertőzések miatti halálozásról valószínűleg még sokáig nem lesznek pontos adataink, már most létezik egy rendszer, amelynek segítségével el lehet helyezni a magyar statisztikákat a nemzetközi térképen. Ez nem más, mint az Európai Unió által finanszírozott EuroMOMO program, mely 24 európai ország – köztük Magyarország - halálozási adatainak alakulását figyelni és elemzi, heti rendszerességgel.
Márpedig ez alapján egyelőre úgy tűnik,
Magyarországon az elmúlt hetekben nemhogy nem nőtt, hanem egyes heteken még csökkent is a halálozások száma.
A rendszerről az Operatív Törzs május 5-i sajtótájékoztatóján Müller Cecília is hosszan beszélt, igaz, ő akkor nem nevezte meg, mire gondol. A hvg.hu kérdésére a Nemzeti Népegészségügyi Központ viszont megerősítette, hogy az Országos Tisztifőorvos valóban az EuroMOMO hálózatra utalt, melyet a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Európai Központ (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a SARS-járvány után hozott létre, Magyarország pedig 2013-ban csatlakozott hozzá.
A rendszer lényege, hogy a tagországok hetente adatokat szolgáltatnak a halálozások alakulásáról, így szinte naprakészen lehet követni, van-e olyan járvány (influenza) vagy környezeti hatás (hőségriadó), ami többlethalálozást eredményez. A beérkezett adatokat elemzik és a lakosság számához és az európai átlaghoz mérik, így tudományosan is össze lehet őket hasonlítani.
Ami különösen fontos, hogy az összes általunk megkérdezett szakértő – kormányzaton belül és kívül – kifejezetten megbízhatónak nevezte az itt közölt adatokat.
„Én minden egyes nap ránézek” – fogalmazott lapunknak egy járványügyi szakember, egy orvos pedig arról beszélt, hogy az egyik legmegbízhatóbb forrásnak tartja az európai rendszert.
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: az elmúlt évek mintázatai nagyon hasonlóan alakultak. A szezonális influenza minden télen látványosan megemeli a halálozások számát a vizsgált országokban, majd visszaáll egy átlagos szintre. (Magyarországon egyébként a KSH statisztikái szerint naponta átlagosan 300-350 ember veszíti életét, ebben a balesetektől a betegségekig minden benne van.) 2020 márciusában viszont a megszokottól eltérő emelkedést mutatott az európai görbe: a koronavírus-járvány miatt ekkor ismét növekedni kezdett a mortalitás, különösen a 65 év felettiek körében.
Az idei év 17. hetének (ez április végét jelenti) adatai különösen ijesztőek: eszerint ebben a hét napban
a vizsgált országokban közel 160 ezerrel több halálozás történt, mint egy átlagos héten.
Ha viszont az egyes országokat nézzük, egészen meglepő különbségeket tapasztalhatunk. Miközben az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Belgiumban extrém magas volt a halálozási számok növekedése, Magyarországon semmilyen eltérést nem mutattak ki, azaz nem haltak meg többen, mint bármelyik másik időszakban – sem balesetben, sem krónikus betegségben, sem pedig koronavírusban.
Eközben Olaszországban már a 11. héten észlelte a rendszer, hogy többen halnak meg, mint az előző évek hasonló időszakában, a 10-15. hét között ugrásszerű volt a növekedés, a 17. héten pedig 15-szörös értéket mértek.
Azt sem támasztja alá semmi, hogy a koronavírusos halálesetek nagy többségét nem regisztrálják, az EuroMOMO adataiba ugyanis az összes halálozás bekerül.
De akkor mégis mi történik?
Adja magát a kérdés, hogy a szembetűnő különbségeket okozhatja-e hibás adatszolgáltatás. Egy általunk megkérdezett szakértő utalt rá, hogy Magyarországon a pontos és hivatalos statisztikát mindig a KSH szolgáltatja, csakhogy késéssel: a márciusi előzetes halálozási adatokat például csak május 26-án fogják publikálni. Ezek az adatok mégis szerepelnek már az EuroMOMO rendszerében.
A válasz itt is egyszerű: az NNK közlése szerint a hivatalos adatszolgáltató a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága.
„Az adatokat hazai szinten a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendezi és értékeli, mely alapján EuroMOMO adatbázis is hetente egy alkalommal frissül” – írták válaszukban.
A nemzetközi program ráadásul külön jelzi, ha utólag korrigálnak az adatokon, így ez sem maradhat rejtve, nemrég ilyen történt például Olaszországban is, Magyarország esetében viszont nem jellemző.
A g7.hu-n megjelent cikkében Fazekas Károly közgazdász is utal rá, hogy a különböző országokból eltérő késlekedéssel érkeznek be a halálozási adatok, ami bizonytalanságot okozhat a legfrissebb fejlemények értelmezésében. Ezzel együtt ő is úgy véli, hogy a többlethalálozási adatok, ha némi késéssel is, az európai országokban viszonylag pontos képet adnak a járványok hatásáról a halálozások alakulására.
Eddig tehát minden arra utal, hogy hazánkban valóban nem ugrott meg a többletmortalitás a koronavírus miatt, ami – legalábbis egyelőre – enyhébb járványügyi helyzetre utal. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a következő hetekben a lazítások, a lakosság fegyelmezetlensége, vagy egy nem várt gócpont ne emelhetné meg jelentősen a számokat.
Egy lapunk által megkérdezett járványügyi szakember – aki szintén folyamatosan figyeli az EuroMOMO adatait – ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a stagnáló, sőt néhány héten csökkenő tendenciát mutató magyarországi halálozási adatoknak több oka is lehet. Ezek egyike, hogy a kijárási korlátozások miatti forgalomcsökkenés miatt kevesebb a baleset és a kórházakban is kevesebben vannak, így a kórházi fertőzésben elhunytak száma is csökkenhetett. Ezek pedig az összehasonlításokban némileg elfedik a koronavírus miatti halálozásokat.
Jó nemzetközi példa erre az a felmérés, mely szerint Európában 11 ezer halálesetet sikerült megelőzni azzal, hogy a kijárási korlátozások miatt jelentősen javultak légszennyezettségi mutatók.
Fontos az is, hogy a koronavírusban elhunytak hivatalos statisztikái egyelőre „nem tisztított adatok”, azaz egyelőre nem vizsgálták meg egyesével, hogy az elhunytak valóban a vírusba haltak-e bele, vagy a már meglévő alapbetegségük miatt ezt nem lehet biztosan megállapítani. Ráadásul Magyarországra később érkezett meg a járvány, mint Olaszországba, vagy éppen Spanyolországba, az időbeli eltérések miatt ezért egyelőre a jelenlegi összehasonlítások sem lehetnek pontosak.
Az általános vélemény tehát az, hogy a valós adatokra még várni kell, sőt a járvány valódi hatásáról csak akkor lehet levonni a következtetéseket, ha megjelennek az éves halálozási adatok. Ebben ráadásul – ahogy arra korábban Lantos Gabriella is utalt a hvg.hu-nak – azok is benne lesznek, akik az egészségügyi ellátás leállása miatt nem jutottak időben kezeléshez vagy szűrővizsgálatokra, és ez okozza idő előtti halálukat.
De még ha a magyar adatok jónak is mondhatók, azt az európai statisztikák alapján már most sem lehet vitatni, hogy a koronavírus-járvány – ahol berobban – rendkívül veszélyes módon, korábban nem látott gyorsasággal sújt le az idősekre és a krónikus betegekre, ezért amíg nincs ellene vakcina, hosszú távú védekezésre kell berendezkedni.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
