Kedden reggel írt arról a Népszava, hogy egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”.

A javaslatot kedden délután

• 156 igen,
• 38 nem szavazattal és
• 0 tartózkodás mellett fogadták el.

Igennel szavaztak a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői, valamint a Mi Hazánk független képviselői. Nemet nyomott az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd frakciója, valamint az ellenzéki, de független képviselők.

A törvényben az szerepel, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek közti kommunikáció tartalmát, de a lap által idézett adatvédelmi és jogi szakértők szerint ezt semmi sem garantálja. Ennek értelmében a a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például

• egészségügyi papírjait,
• esetleges NAV-büntetését, de
• rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.

A most elfogadott javaslatot bírálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, aki – a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében – kifejtette: a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.

A jogszabály a rendőrségi törvényt is módosítja, az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait – azaz „kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit” – legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan.