Az SZTE kancellárja az Mfor.hu-nak értékelte az egyetemi oktatás elmúlt néhány hónapját. Az interjúban Fendler Judit kitért arra is, hogy szerinte miért volt az idei egyetemi jelentkezések száma kimagaslóan alacsony (országosan közel 20 százalékkal kevesebben adták be a jelentkezésüket az egyetemekre). Fendler úgy véli, hogy ennek a magyar diákok körében egyértelműen az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele az oka.

"Miközben a bemenetnél szűkítettünk, a kimenet minősége változatlan. A középiskolák közül kevés az, amely maradéktalanul felkészíti a tanulókat a több tudást igénylő vizsgára, de nem minden család engedheti meg magának, hogy különtanárokat fogadjon.

Nem várhatok el olyan tudást, amihez nem tudom mindenki számára biztosítani a megfelelő szintű hozzáférést. Ez komoly társadalmi feszültséget hoz.

Ráadásul a szigorítás miatt a tanári, ápolói szakokra jelentkeztek kevesebben, miközben az lenne a feladatunk, hogy a gyerekek számára vonzóvá tegyük ezeket az életpálya-modelleket. Változtatni kell a mostani rendszeren" - fogalmazott. Szerinte mindenképp erősíteni kell a közoktatást, hogy a diákok megfeleljenek a szigorúbb bemeneti követelményeknek, egyébként pedig nem látna abban problémát, ha több gyereket engednénk be a felsőoktatásba, és aki nem bírja, az menet közben kiesne.

Az Mfor.hu rákérdezett arra is, hogy a kancellár szerint melyik egyetem van jobb pozícióban: egy alapítványi formában működő ntézmény vagy egy hagyományos állami fenntartású. Fendler Judit azt mondta erre, hogy az biztos, hogy az egyetemek nehezen tudják összeegyeztetni a költségvetési intézményi működési formát azzal, hogy ők legyenek egy térség gazdaságfejlesztési motorjai, az ökoszisztéma egyik csomópontja. Az SZTE-ről ennek kapcsán kifejtette: "sok korlátozás vonatkozik ránk, ami nem vonatkozik egy száz százalékban állami tulajdonú cégre és végképp nem a magántulajdonban működő vállalatokra. Nehéz úgy vállalkozói tevékenységet folytatni, hogy közben a jogszabályok gúzsba kötik a kezünket".

Mint fogalmazott: a piaci alapon történő működés azt feltételezné az SZTE esetében, hogy bizonyos karoktól meg kéne válni, tehát a tizenkét karból Fendler szerint le kéne választani ötöt és a klinikai központot, és akkor piaci alapon fenntarthatóan tudna működni az intézmény. "Nem fogok tanárokat, agrárszakembereket képezni és végképp nem tanítok zenészeket, amely karokat – ezek a külföldi diákokat sem vonzzák – jelen pillanatban keresztfinanszírozzuk, ahogyan a közfinanszírozott egészségügyi ellátást is. A piaci működés azt feltételezi, hogy nem cipelem a hátamon a veszteséges feladatokat. Ma két kategória van az alapítványi egyetemek között. Az egyik, amelyik megáll a saját lábán, mint például az Állatorvosi Egyetem vagy a MOME. A másik kategóriába azok tartoznak, amelyek az állam számára sem feltétlenül fenntarthatóak csökkenő diáklétszám mellett "- fogalmazott.

Az interjú végén kiemelte, hogy a Szegedi Tudományegyetem arra készül, hogy szeptembertől már normál oktatási rendben várhatja a diákokat. "Napról napra változnak a szabályok, Európában sem egységes a gyakorlat. Nálunk az adatok szerint nagyon alacsony a lakosság átfertőződöttsége. A legnagyobb kockázatot az egészségügyi és a bentlakásos szociális szférában látjuk. Itt nagyon fontos a rendszeres tesztelés, amúgy pedig mindenhol be kell tartani a higiéniás előírásokat."