Orbán elszólása is segíthetett kiskaput találni a Pride-rendezéshez, de Karácsonyék nagy jogcsatákra készülhetnek
Egy jogi kiskaput kihasználva bízhat a főváros abban, hogy rendőrségi engedély nélkül is megrendezhetik szabályosan a Pride-ot.
Öt éven át húzódott a szegedi plakátfestők ügye, ellenük, az országban egyedüliként bűncselekmény miatt indult eljárás. Már az ügyészség is állást foglalt időközben, hogy a plakátok „átalakítása”, szabad véleménynyilvánításként értékelendő, de a bíróságok nem engedtek. Végül az AB döntött, jogosan ítélték bűnösnek a plakátfestőket. Most a Helsinki Bizottság is megszólat a szegedi véleménynyilvánítók ügyében, akiknek a jogi képviseletét szervezetük jogásza látta el.
„Meglehetősen ritka eset, ha az ügyészség által emelt vád alapján valakit jogerősen elítélnek, majd az ügyészség legfőbb szerve a legmagasabb bírósághoz fordul felmentést kérve, mert az ítéletet a vádlottakkal és védőjükkel együtt alkotmányellenesnek tartja. Ennél is jóval ritkább, hogy a Kúria ezt követően a támadott ítéletet mégsem változtatja meg. Az pedig szinte a sci-fi kategóriája, hogy ezután az Alkotmánybíróság is úgy foglal állást, hogy a szólásszabadságot sértő büntetés teljes rendben van. Mindez itthon megtörtént a 2016-os nemzeti konzultációs plakátokat lefestő szegedi ügyfeleink esetében.”
Öt évvel ezelőtt sorozatosan „alakították át” országszerte azokat a menekültellenes óriásplakátokat, amelyekkel a kormány a megszórta a plakáthelyeket. A legtöbb fővárosi és más vidéki városban is szabálysértéssel zárultak az akciók, egyedüliként Szegeden emeltek vádat két plakátfestő ellen rongálás vétsége miatt. Az Alkotmánybírósághoz azért fordultak az elítélt szegedi aktivisták, mert bár felmentették őket, de bűnösnek mondták ki őket. Szerintük viszont az Alaptörvénnyel szembemegy a bíróságok döntése.
2015 nyarán két szegedi civil hét óriásplakátot festett le fehér festékkel, a bevándorlás ellenes nemzeti konzultációt hirdető plakátokra azt is ráfestették, hogy „Szégyen. Szeged nem ilyen”. Ezekben a hetekben a fővárosban és más városokban is többen leszaggatták az ilyen plakátokat, vagy szívecskéket ragasztottak azokra, több esetben szabálysértési eljárást indítottak az aktivisták ellen. Szegeden viszont, mivel a vádhatóság úgy ítélte meg, hogy a plakátok átfestésével 20 ezer forintot meghaladó kár érte a plakátokat kihelyezőket, rongálás vétsége miatt indult bűntető eljárás.
Első fokon próbára bocsátotta őket a Szegedi Járásbíróság, de bűnösnek mondták őket ki. Szalai Balázs és Kékesi Márk azonban nem ismerték el bűnösségüket, szerintük ők csupán szabad véleménynyilvánítási jogukkal éltek, ezért fellebbeztek az ítélet ellen. Itt megakadt az eljárás.
Ennek, az lehetett az oka, hogy időközben több, hasonló cselekmény is történt, igaz, ezekben az esetekben éppen gyaníthatóan kormánypárti aktivisták rongálhattak meg ellenzéki plakátokat. A Csongrád Megyei Főügyészség még a szegediek jogerős ítéletét megelőzően kiadott egy állásfoglalást a plakátok megrongálásával kapcsolatosan, ebben pedig amellett érvelnek, hogy az ilyen cselekmények szabad véleménynyilvánításnak minősülnek. Az ügyészi állásfoglalás ellenére, a Szegedi Törvényszék kötötte az ebet a karóhoz, még tanúkat is beidézett, nevezetesen a plakátoló cég képviselőjét citálta a bíróság elé. Itt akár fordulatot is vehetett volna az eljárás, mivel a tanú maga állította, hogy voltak tartalék plakátjaik, és még az újra plakátolás sem jelentett pluszköltséget, mert az benne volt az alvállalkozói díjban. A tanú arra nem emlékezett a tárgyaláson, hogy ki rendelte meg a plakátokat, mert gyakran beázott az irodájuk. Mindezek ellenére, végül a Szegedi Törvényszék elítélte a plakátfestőket, igaz, enyhítette a büntetést, de bűnösnek mondta ki a plakátfestőket rongálás miatt.
Az ügy a Kúrián folytatódott, amely hatályban hagyta az első és másodfokú döntéseket azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a büntetőjogi felelősségre vonás akadályának nem tekinthető. Alapjog-gyakorlásra hivatkozás önkényt nem igazolhat. A szegedi aktivisták jogi képviselője ezért fordult az Alkotmánybírósághoz, szerintük a bírósági döntésekkel az Alaptörvényben foglalt szabad véleménynyilvánítással ellentétes ítéletek születtek. A közügyekkel összefüggő vélemény kifejtése, álláspontjuk szerint, nem eredményezheti büntetőjogi felelősségre vonásukat. Az Alkotmánybíróság szerint viszont megalapozottan ítélték bűnösnek a plakátokat öt évvel ezelőtt átfestő szegedieket.
