Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Miután az 19–50-es korosztályú felnőtt közösség átoltódott, csökkent az esetszám a gyermekek között is – idézett egy izraeli tanulmányt Kemenesi Gábor a Vakcinainfo új részében. A virológus bemutatott egy másik ábrát, amely szerint Izraelben minden korosztályban párhuzamosan estek az esetszámok, miután "átimmunizálták" a felnőtt lakosságot.
Kemenesi beszélt a "mutációs apokalipszisről" is, azaz arról a vélekedésről, amely szerint az oltások miatt mutációk sokasága szabadulhat ránk.
"Ha egy szakembernek nevezett valaki egy ilyen sarkított véleményt fogalmaz meg, ott azért gyanakodjunk" – mondta. Kemenesi szerint a mutációt legfőképp az hajtja, ha hagyjuk terjedni a vírust.
Hangsúlyozta, hogy a jelenleg fertőző brit, dél-afrikai vagy brazil mutációk mind az oltások kezdete előtt jelentek meg.
Elmondása szerint minél többször hagyjuk, hogy emberről emberre terjedjen a vírus, annál többször van esélye egyéb mutációkat "magába szippantani".
A virológus ezen a ponton ismét hangsúlyozta az oltás, a maszkviselés és a távolságtartás fontosságát.
Kemenesi bemutatott egy cikket a Lancetből, amely szerint az elérhető vakcinadózisok 78 százaléka 10 országban oszlik el. A szakember szerint ez azzal járhat, hogy lesznek országok, amelyek hamar átoltottságot érnek el, de a világ döntő többségében még terjed a járvány és újabb mutációk jelennek meg. Szerinte az lenne a megfelelő, ha minél gyorsabban és egyenlő mértékben oltanának.
Kemenesi ismertette, hogy a három vírusmutációra tesztelték a Pfizer és AstraZeneca vakcináját, hogy megtudják, mit mutatnak az immunválasz kikerülésben. Emlékeztetett, hogy az AstraZeneca oltóanyag rosszul teljesített Dél-Afrikában a dél-afrikai mutáció ellen, hozzátette viszont, hogy a brazil variáns ugyanazt a mutációt hordozza, amihez ezt a jelenséget kötötték, mégsem látták ezt a tendenciát.
A virológus emlékeztetett, hogy az már eddig is ismert volt, hogy a vakcina véd a súlyos megbetegedéstől és a halálozástól, de azt nem tudtuk, hogy véd-e vírus terjedésétől vagy a tünetmentes terjedésétől.
Kemenesi idéz egy kutatást, amely során Pfizerrel és a Modernával teszteltek több ezer embert. Folyamatosan tesztelték őket és figyelték, hogy milyen a fertőzés tünetmentes megjelenése. A virológus elmondta, hogy az első adag beadása után 14 nappal már a beoltottak 80 százaléka védett volt, még a tünetmentes fertőzéssel szemben is, a második dózist követő 14 nappal pedig 90 százalékuk.
"Ez kegyetlenül jó hír!" – mondta.
Elmondása szerint ez azt jelenti, hogy terjedhet a járvány, de tizedannyi mértékben.
Karikó Katalin korábban azt mondta, hogy egyetlen Covid–19-vakcina sem véd meg a fertőződéstől, csak a vírus okozta megbetegedéstől, különösen a kórházba kerüléstől.
A vakcinák két adagjának hatékonyságával kapcsolatban Kemenesi azt mondta, hogy már az első dózis is véd, de azt nem tudni, hogy mekkora védelmet nyújt a két adag beadásához képest. A virológus szerint kisebbet, de azt nem tudni, mennyire. A virológus elmondta, hogy bár nem árt az óvatosság, nem kell túlságosan aggódni a mutációk megjelenése miatt.
Kemenesi szerint még ha ki is kopnak az antitestek a vérből, a sejtes immunitás aktiválódik a fertőzésnél, és sokkal jobban átvészeljük a betegséget.
Bemutatott egy tanulmányt, amely szerint mindegyik variánssal szemben, még az eredeti vírussal történő fertőződés után is aktiválódnak a sejtes immunitás "lábai", ez azt jelenti, hogy a variánsok hatása is tompább lesz. Hozzátette, hogy a most elérhető vakcinák aktiválják a sejtes immunitást is.
