szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hosszabbítási javaslatról szóló parlamenti vitában a kormány gyakorlatilag nem képviseltette magát. Az MSZP szerint Orbán rákapott a rendeleti kormányzásra, az LMP pedig azt üzente, hogy amit a kormány csinált a veszélyhelyzet alatt, ahhoz nincs szükség felhatalmazásra.

Fékezett habzású vita zajlott a parlamentben a veszélyhelyzet meghosszabításáról, amin szokás szerint a kormány egyetlen fontos embere sem vett részt, a kormány részéről Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára olvasta fel így a kétharmados többség miatt gyakorlatilag már eldöntött tervet, ami szerint őszig tartana a rendeleti kormányzás.

Völner kiemelte, hogy a veszélyhelyzetnek korábban is véget vethet a kormány, a célja pedig a magyar emberek életének megóvása, a hosszabbítást pedig alkotmányos felelősségnek nevezte. Hogy miért kell egészen az első őszi ülésnap utáni 15. napig meghosszabbítani, azzal támasztotta alá, több átmeneti szabályozást igénylő rendelkezés is van, és mivel a koronavírus gazdaság és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet jelenlegi időtartamán, probléma lenne, ha a megszűnéssel együtt az ezek elhárítására hozott döntések is hatályukat vesztették.

A Fidesz részéről Salacz László volt a vezérszónok, aki szerint mára egyértelművé vált, hogy a fertőzés elleni küzdelem valamennyiünk közös feladata, kiemelte, a kórházak működőképességek megvédése is nagyon fontos, majd tulajdonképpen megismételte Völner érveit a veszélyhelyzet korábbi megszüntethetőségéről, és a veszélyhelyzet időtartamán túlmutató változásokról.

Az ellenzéki képviselők már kevésbé értettek egyet a javaslattal: a jobbikos Lukács László György már az elején leszögezte, a Jobbik nem adhatja ehhez a hozzájárulását, mert a kormány előző alkalommal visszaélt a bizalmukkal, majd felsorolta a kormány veszélyhelyzet alatt hozott intézkedéseit az egyetemek alapítványba szervezésével, az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével, és kiemelte, nem adtak 80 százalékos bértámogatást és 100 százalékos táppénzt sem. “A következő felhatalmazás előtt minimum tisztázni kéne, hogy mitől van az, hogy Magyarországon a lélegeztetőgépeken lévők 80-90 százaléka elhalálozik” – mondta.

“A visszaélések, amit önök a járványhelyzet alatt csináltak pedig a következők, bár nem kimerítőek: sem a gazdaságot, sem az életeket nem mentették, menekítették a vagyonokat az alapítványokba, miközben Magyarország egy főre jutó halálozásokban az első helyen áll a világon. A vállalkozások a csőd szélén állnak, ez is önöknek köszönhető. Harcolt mindenki a 100 százalékos táppénzért, önök azt sem adták meg. Az éj leple alatt bevezették az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amitől sikerült 5500 egészségügyi dolgozótól megválni egy tollvonással a járvány közepén” – sorolta a kormány elmúlt hónapjainak tetteit Lukács.

Lukács külön problémásnak tartja, hogy nem érti milyen szerepe van a honvédségnek a kórházakban, és erről érdemi tájékoztatást sem adott a kormány, és úgy általában véve sem lehet átlátni a kommunikációt, és nem adtak ki semmiféle adatot, miközben szünetelnek például az onkológiai vizsgálatok, és az önkormányzati ülések is.

A KDNP oldaláról Nacsa Lőrinc beszélt, aki többek közt leoltásellenesezte az ellenzéket, ami csak akadályozná a gyors törvényjavaslatokat, miközben valójában szerinte a parlament rendes ügymenetben is működött. A felsőoktatás átszervezése Nacsa szerint amúgy sem a veszélyhelyzet miatt történt, hiszen ezt rendes ügymenetben tárgyalták.

Az MSZP-s Harangozó Tamás azt emelte ki, hogy a veszélyhelyzet gyakorlatilag meghatározhatatlan ideig tart arra hivatkozva, hogy “nyáron nem dolgozik a parlament”, miközben szerinte ez az Országgyűlés egy nap alatt összehívható. “Csak odafele vettek repjegyet Dubajba?” – kérdezte. “Orbán Viktor, mint a drogra, rákapott a rendeleti kormányzásra” – fejtette ki véleményét.

A DK-s Arató Gergely gyorsan visszatért az ellenzéki narratívához: felsorolta a csődbe ment kisvállalkozásokat, a családok kieső jövedelmeit, miközben a kormány nem akart 100 százalékos táppénzt adni például a pedagógusoknak. “Bezzeg sportlétesítményre, vadászati kiállításokra meg templomfelújításra mindig találnak pénzt. Önök úgy lapátoltak ki 1300 milliárd forintot a költségvetésből, úgy adósították el újra az országot, hogy közben az embereknek nem segítettek” – mondta, kiemelve, hogy a felhatalmazási törvény tartalmazza azt is, hogy a kormány beszámol az intézkedéseiről, de idén február óta nem történt ilyen.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt elmondta, igaza volt Nacsa Lőrincnek, hiszen rendesen működött az Országgyűlés, és csupa olyan törvényt terjesztettek elő, aminek semmi köze nincs a veszélyhelyzethez, és így nincs is racionális indoka annak, hogy bizonytalan időre szervezzék ki a munkát. “Esetleg nyaralni akarnak menni?” – tette fel a kérdést.

A veszélyhelyzet miatt hozott kormányrendelet május 23-án járna le, de a kormány által kedd este benyújtott törvényjavaslat ezt őszig, a parlament őszi ülésszakának kezdete utáni 15. napig meghosszabbítaná. Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a törvényjavaslatot.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!