Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
Az oxfordi egyetemen működő Reuters Intézet idén immár tizedszerre készítette el Digital News Report című jelentését, amely 46 ország 92 000 lakosának felmérésén alapulva vizsgálta a médiatrendeket. A riport fő tanulsága, hogy a járvány miatt az emberekben megnőtt az igény a megbízható hírekre, ám a kiadók komoly gazdasági nyomás alatt állnak. A kijárási korlátozások miatt a nyomtatott sajtó helyzete pedig különösen nehézzé vált.
A Reuters Intézet szerint egyre több sajtótermék fordult a digitális előfizetések felé, de inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az álhírek miatti aggodalom pedig tovább nőtt az emberekben: a válaszadók a koronavírussal kapcsolatban találkoztak a legtöbb álhírrel, 29 százalékuk e téren a politikusok ténykedését tartotta a legaggasztóbbnak.
Míg a legtöbben a Facebookot jelölték meg első számú álhírforrásnak, addig Brazíliában, Mexikóban és Malajziában az üzenetküldő appok miatt aggódtak a válaszadók.
A Reuters Intézet szerint globálisan az emberek többsége még mindig az elfogulatlan és tényszerű hírforrásokat kedveli, de a fiatalok egy része szerint a pártatlan tudósítás nem mindig szükséges követelmény például a társadalmi igazságosság kérdéseiben. A jelentés szerint a Z generáció alig fogyaszt híreket hagyományos forrásokból, viszont például a TikTok szerepe a hírterjesztésben megnőtt. Míg a “régimódi” közösségi médiában, azaz a Facebookon és a Twitteren az újságírók, illetve a hagyományos médiaforrások uralják a híreket, a Snapchaten, a TikTokon vagy az Instagramon az emberek inkább az influenszerek véleményét követik.
Ami a magyar helyzetet illeti: ahogy a világon máshol is, a járvány elején Magyarországon is megugrott sok sajtótermék olvasottsága/nézettsége az emberek információéhsége miatt. A reklámköltések viszont 38 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, így a nagyobb elérés nem jelentett nagyobb bevételt sok médiumnak – írta a magyar fejezet szerzője, Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központjának kutatója.
A kormányközeli sajtó a jelentés szerint jelentős forrásokhoz jutott az állami reklámköltéseken keresztül. Bognár szerint a legfontosabb esemény a magyar médiaszíntéren tavaly az Index tulajdonos- és szerkesztőségváltása volt. Bár az Index elérésén nem látszik jelentős változás, a márkába vetett bizalom jelentősen csökkent, és még a volt indexesek által alapított Telex bizalmi értéke is megelőzi a felmérés szerint.
A legmegbízhatóbb hírforrásnak a válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL-Klubot tartják. A közmédia bizalmi indexe alacsony.
Reuters Institute
A Reuters Intézet tavalyi felmérésekor is a HVG vezette a bizalomindexet.
A mostani kutatás alapján a magyar válaszadók többsége a mobiltelefonján olvassa a híreket, de csak 14 százalékuk fizet valamilyen online hírszolgáltatónak. Elérésében a hagyományos médiumok közül az RTL-Klub vezet a TV2, az ATV, az MTV és a HírTV előtt, míg online a 24.hu veri az Indexet, az Origót és a 444-et is. Mivel Magyarországon ma nincsen széles körben elfogadott, általános bizalmat élvező, független hírforrás, fennáll a veszélye a közbeszéd polarizálódásának és átpolitizálódásának, és legrosszabb esetben emberi életek is veszélybe kerülhetnek a megbízható információk hiánya miatt – áll a jelentésben.
„Nemcsak a nemzetközi szervezetek látják problémásnak a média helyzetét Magyarországon. A magyarok válaszaiból is az derül ki, hogy a hírekbe vetett bizalom hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony, 30 százalék. Ezzel szemben a listavezető Finnországban 65 százalék bízik a hírekben. A régióban is sereghajtók vagyunk Szlovákiával együtt” – mondta Bognár.
