Az oxfordi egyetemen működő Reuters Intézet idén immár tizedszerre készítette el Digital News Report című jelentését, amely 46 ország 92 000 lakosának felmérésén alapulva vizsgálta a médiatrendeket. A riport fő tanulsága, hogy a járvány miatt az emberekben megnőtt az igény a megbízható hírekre, ám a kiadók komoly gazdasági nyomás alatt állnak. A kijárási korlátozások miatt a nyomtatott sajtó helyzete pedig különösen nehézzé vált.

A Reuters Intézet szerint egyre több sajtótermék fordult a digitális előfizetések felé, de inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az álhírek miatti aggodalom pedig tovább nőtt az emberekben: a válaszadók a koronavírussal kapcsolatban találkoztak a legtöbb álhírrel, 29 százalékuk e téren a politikusok ténykedését tartotta a legaggasztóbbnak.

Míg a legtöbben a Facebookot jelölték meg első számú álhírforrásnak, addig Brazíliában, Mexikóban és Malajziában az üzenetküldő appok miatt aggódtak a válaszadók.

A Reuters Intézet szerint globálisan az emberek többsége még mindig az elfogulatlan és tényszerű hírforrásokat kedveli, de a fiatalok egy része szerint a pártatlan tudósítás nem mindig szükséges követelmény például a társadalmi igazságosság kérdéseiben. A jelentés szerint a Z generáció alig fogyaszt híreket hagyományos forrásokból, viszont például a TikTok szerepe a hírterjesztésben megnőtt. Míg a “régimódi” közösségi médiában, azaz a Facebookon és a Twitteren az újságírók, illetve a hagyományos médiaforrások uralják a híreket, a Snapchaten, a TikTokon vagy az Instagramon az emberek inkább az influenszerek véleményét követik.

Ami a magyar helyzetet illeti: ahogy a világon máshol is, a járvány elején Magyarországon is megugrott sok sajtótermék olvasottsága/nézettsége az emberek információéhsége miatt. A reklámköltések viszont 38 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, így a nagyobb elérés nem jelentett nagyobb bevételt sok médiumnak – írta a magyar fejezet szerzője, Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központjának kutatója.

A kormányközeli sajtó a jelentés szerint jelentős forrásokhoz jutott az állami reklámköltéseken keresztül. Bognár szerint a legfontosabb esemény a magyar médiaszíntéren tavaly az Index tulajdonos- és szerkesztőségváltása volt. Bár az Index elérésén nem látszik jelentős változás, a márkába vetett bizalom jelentősen csökkent, és még a volt indexesek által alapított Telex bizalmi értéke is megelőzi a felmérés szerint.

A legmegbízhatóbb hírforrásnak a válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL-Klubot tartják. A közmédia bizalmi indexe alacsony.

Reuters Institute

A Reuters Intézet tavalyi felmérésekor is a HVG vezette a bizalomindexet.

A mostani kutatás alapján a magyar válaszadók többsége a mobiltelefonján olvassa a híreket, de csak 14 százalékuk fizet valamilyen online hírszolgáltatónak. Elérésében a hagyományos médiumok közül az RTL-Klub vezet a TV2, az ATV, az MTV és a HírTV előtt, míg online a 24.hu veri az Indexet, az Origót és a 444-et is. Mivel Magyarországon ma nincsen széles körben elfogadott, általános bizalmat élvező, független hírforrás, fennáll a veszélye a közbeszéd polarizálódásának és átpolitizálódásának, és legrosszabb esetben emberi életek is veszélybe kerülhetnek a megbízható információk hiánya miatt – áll a jelentésben.

„Nemcsak a nemzetközi szervezetek látják problémásnak a média helyzetét Magyarországon. A magyarok válaszaiból is az derül ki, hogy a hírekbe vetett bizalom hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony, 30 százalék. Ezzel szemben a listavezető Finnországban 65 százalék bízik a hírekben. A régióban is sereghajtók vagyunk Szlovákiával együtt” – mondta Bognár.