Úttörőnek számító megoldást választott a magyar kormány augusztus elsején, amikor úgy döntött, engedélyezi a harmadik koronavírus elleni oltás beadását annak, aki ezt igényli. A kormányzati kommunikáció azt is büszkén hirdette, hogy az Európai Unión belül ezt mi léptük meg először, azt viszont már nem hangsúlyozta, hogy erre valószínűleg a kínai Sinopharm körüli bizonytalanságok miatt volt szükség – a vakcinát, amelynek a hatásossága a 60 év felettieknél nem maximális, Magyarországon kívül sehol nem adtak a lakosságnak az EU-ban.

Miközben az oltási program most már csigalassúsággal folyik – a magyarországi átoltottság alacsonyabb, mint az uniós átlag – a harmadik dózist meglehetősen sokan adatták be maguknak az elmúlt hónapban. A kormányzati tájékoztató oldal szerint hétfőn 512 ezren voltak, és naponta 20-23 ezerrel nő a számuk. Ehhez képest a második vagy az első dózist naponta mindössze néhány ezer ember kapja meg (a számokat csak az iskolai kampányoltás pörgette fel valamennyire).

Bár a kormány a harmadik oltás engedélyezésekor azt is szigorúan megszabta, milyen típusú vakcinát kaphatnak a jelentkezők, lapunk információi szerint ez az oltópontokon nincs kőbe vésve.

Tudunk több olyan budapesti helyszínről is, ahol az ajánlás ellenére két mRNS-vakcinára beadják ugyanabból a harmadikat,

és olyan belvárosi oltópont is akadt, ahol az orvos ugyan nem akart két Pfizerre harmadikat adni, de a páciens ismételt kérésére végül mégis engedélyezte.

A bizonytalanság nem véletlen, azt júliusi bejelentésében Orbán Viktor miniszterelnök is elmondta, hogy a szakértői vélemények megoszlanak róla, kell-e egyáltalán harmadik oltás. „Olyan véleményt nem ismerünk, amely szerint ártana, a vita arról szól, hogy mennyire hasznos” – indokolta a kormányfő, miért engedélyezik mégis.

MTI / Rosta Tibor

De miért gyengül?

És valóban, a nemzetközi tudományos életben még nincs egyetértés a témában. A kérdés az utóbbi hónapokban két tényező miatt került előtérbe: az egyik, hogy az adatok elemzése alapján a vakcinák által kínált védelem az idő előrehaladtával gyengülhet, a másik pedig a delta variáns terjedése, amely minden eddiginél fertőzőbb és képes megkerülni az oltóanyagokat (de még így is magas védelmet biztosítanak a súlyos betegség és a kórházba kerülés ellen).

Az, hogy egy vakcina által nyújtott védelem az idő előrehaladtával csökken, vagy emlékeztető oltásokat kell beadni, egyáltalán nem új jelenség. A himlő elleni oltás által nyújtott védelem egy életre szól, a tetanusz több mint egy évtizedig nyújt védelmet, az influenza elleni azonban biztosan csak hat hónapig, ezért is kell belőle minden évben újat gyártani. Sokan mégsem értik, hogyan történhet meg, hogy a koronavírus elleni védőoltásokból már akár hat hónap elteltével újabb adag kell.

A Wall Street Journalnak nyilatkozó szakértők szerint a legjobb oltóanyag kétségkívül az, amely teljes mértékben megakadályozza a megfertőződést, ha a beteg találkozik a vírussal. A valóságban ezt a világon forgalmazott összes oltóanyagból nem mindegyik tudja. A vakcinák hatékonysága – és annak időtartama – több összetevőtől függ: az általuk kiváltott immunválasztól, a termelődött antitestek lebomlási idejétől, a vírus mutációitól, és még attól is, a szervezetben hol kezd el szaporodni.

AFP / JUAN GAERTNER

A ma forgalomban lévő oltások esetében a kutatók már ki tudják számolni azt is, milyen szintű védelem szükséges ahhoz, hogy valaki védve legyen a megbetegedés ellen. Ennek mérőszáma az antitest, a neutralizáló ellenanyag szintje egy milliliter vérben.

A határérték minden vírus esetében más, attól függően, mennyi ideig tartanak ki az antitestek, vagy milyen immunválaszt ad az oltóanyag. A tetanusz esetében ez a határérték 0,01, a himlőében pedig 0,02, vagyis akinek efölött van az ellenanyagszintje, az védettnek számít. Míg azonban a tetanusz, a diftéria és akár himlő esetében a tudósok már régóta ismerik a megfelelő határértéket, és ez alapján meg tudják állapítani azt is, hogy az ellenük alkalmazott oltások hatása mikor kezd gyengülni, a koronavírus esetében ez még nem lehetséges.

A koronavírus elleni oltás esetében az is befolyásolhatja a hatékonyságot, hogy milyen típusú: a Wall Street Journal által megszólaltatott szakértők szerint ha a vakcina nem tartalmaz semmilyen vírusrészecskét, és még adjuváns (vivőanyag) sincs benne (ilyenek az mRNS-oltások) elképzelhető, hogy hamarabb gyengül a hatékonyság, mint a többinél (hogy mennyivel, az egyelőre vita tárgya). Végezetül pedig a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságát nagymértékben befolyásolják a megjelenő mutációk is – ahogy ezt a delta variáns esetében is lehet látni. Ilyen szempontból ezeknek a vakcináknak az előállítása kifejezetten bonyolult feladat.

MTI / Komka Péter

Időseket előre

A magyar szakértők többsége jelenleg azon a véleményen van, hogy a harmadik oltás azoknál lehet fontos, akinél nem termelődött elég antitest, 60 év felettiek vagy valamilyen krónikus betegségük van, ami különösen veszélyeztetetté teszi őket. Hat magyar orvos és kutató augusztus elsején tette közzé ajánlását, e szerint azonnal kellene újraoltani azokat, akik Sinopharm vakcinát kaptak és 60 év felettiek, vagy más okból – például immunrendszerük gyengébb állapota miatt – nagy náluk a fertőzés kockázata. (Az már szakértői döntést igényel, hogy mindegyiküket újra kell-e oltani, vagy csak azokat, akiknél megfelelő teszt jelzi, hogy nincs meg a védettségük.)

Nemrég javaslatokat adott ki a Magyar Tudományos Akadémia is, ott a kutatók azoknak javasolják a harmadik oltást, akik szervezetében nem mutatható ki ellenanyag, amit vizsgálni kell a 60 év felettiek, az immunhiányos betegek és a fertőzésnek fokozottan kitett (egészségügyben dolgozó, közszolgálatot ellátó) állampolgárok esetében.

Nem támogatja egyelőre a harmadik oltást az Egészségügyi Világszervezet (WHO), de nem egészségügyi, hanem társadalmi okokból, hiszen rengeteg olyan ország van, ahol a lakosság nagy része még az első adagot sem kapta meg. A WHO legalább 2 hónappal kitolná az emlékeztető oltások beadását, hogy elérjék a korábban kitűzött célt, miszerint a világ minden országában legalább a népesség 10 százalékát be kellene oltani.

MTI / Komka Péter

Izrael, a mintaállam

A figyelmeztetés ellenére egyre több ország döntött úgy, hogy hozzálát a harmadik oltások beadásához, köztük van Izrael, az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Arab Emirátusok, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország is. Fontos fejlemény az is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) gyorsított eljárásban vizsgálja a Pfizer–BioNTech kérelmét a 16 éven felülieknek adható emlékeztető oltásra. Az mRNS-vakcina gyártója a beadvány szerint hat hónappal a második dózis után ajánlja a harmadikat, és ha az EMA elfogadja, akkor az egész Európai Unióban alkalmazhatják majd a tagállamok. Még annak ellenére is, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) egyelőre nem látja sürgető szükségét az emlékeztető oltások beadásának. A harmadik Pfizer-oltást az amerikai gyógyszerészeti ügynökség (FDA) is vizsgálja, ők azonban nem hat, hanem nyolc hónapot várnának a második után.

A különböző szakértői vélemények első olvasásra megtévesztők lehetnek, de a harmadik dózis körüli bizonytalanság nagyrészt abból fakad, hogy a

koronavírus elleni vakcinák széles körű alkalmazása óta még nem telt el annyi idő, hogy pontosan meg lehessen határozni, hány hónap után csökken le annyira a hatékonyságuk, hogy mindenképpen szükség legyen belőlük egy harmadikra.

A világ nagy része ezért most Izraelre figyel, ahol tavaly decemberben soha nem látott gyorsasággal kezdődött meg a lakosság oltása.

Izrael ennek köszönhetően tavasszal visszatérhetett a normális élethez, bár a kilencmilliós országban körülbelül egymillió olyan ember él, aki jogosult lett volna rá, mégsem oltatta be magát. Mivel magas az 12 év alattiak aránya (őket nem lehet oltani), az ország átoltottsága jelenleg körülbelül 60 százalékos.

MTI / EPA / Abir Szultan

Amire azonban senki nem számított, az júliusban megtörtént: ismét meredeken kezdett emelkedni a fertőzések száma, és a jelenségnek nem az oltatlanok viszonylag magas száma volt az egyetlen oka. Izraeli tudósok az ország teljesen digitalizált egészségügyi rendszerének köszönhetően folyamatosan figyelemmel követték az eseteket, ami alapján arra következtettek, hogy a delta variáns kikerüli a Pfizer által nyújtott védelmet (Izraelben csak ezzel a vakcinával oltanak).

A BBC-nek Eran Szegal, az izraeli kormány koronavírus-tanácsadó testületének tagja azt mondta, kutatásaik szerint 5-6 hónappal a második dózis után az emberek védelme már csak 30-40 százalékos, szemben a korábbi 90 százalékkal, és ez okozta az újabb járványhullámot az országban. Fontos ugyanakkor, hogy az oltás a betegség súlyos lefolyása ellen továbbra is jelentősen véd: az oltatlan 60 év felettieknél kilencszer, a fiataloknál kétszer olyan gyakran alakulnak ki súlyosabb tünetek.

Az adatokat az izraeli egészségügyi minisztérium júliusban publikálta, a június 20 és július 17. közötti fertőzési adatok azt mutatták, hogy a két dózissal beoltottak mindössze 39 százalékban voltak védettek a delta variáns ellen. A súlyos betegség elleni védelem a 60 év felettiek esetében 97 százalékról 81 százalékra csökkent, de az egyelőre nem világos, hogy ez a delta variáns, vagy a vakcina védelmének gyengülése miatt következett be.

„Nagyon fontos, hogy a súlyos betegség, a kórházba kerülés és a halálozás ellen a Pfizer vakcinája továbbra is nagyon hatékony” – mondta Nadav Davidovics, a kormány tanácsadó testületének másik tagja.

AFP / MOSTAFA ALKHAROUF

Hogy letörje a járványt, az izraeli kormány július 30-án úgy döntött, hogy minden 60 év felettinek felajánlja a harmadik oltást, augusztusban pedig a 40 év felettiekre is kiterjesztette ugyanezt. Az azóta eltelt majdnem másfél hónap adatai alapján úgy tűnik, jó döntést hoztak: az érintett korcsoportokban jelentősen csökkent a kórházi ápolásra szoruló, súlyos esetek száma.

Az ország második legnagyobb egészségügyi szolgáltatója azóta újabb, fontos adatokat hozott nyilvánosságra:

a harmadik oltás a 60 év felettiek esetében 86 százalékkal csökkenti a megfertőződés és 92 százalékkal a súlyos szövődmények kialakulásának esélyét.

A kutatók majdnem 150 ezer olyan ember adatait elemezték, akik megkapták a harmadik dózist, közülük csak 37-en lettek pozitívak, miközben a két oltást kapott, hasonló csoportban 1064 fertőzöttet találtak.

Izraelben azóta is folyamatosan javulnak a koronavírus-járvány adatai, csökken a fertőzési ráta, és stabilizálódott a súlyos betegek száma. A negyedik, delta variáns által okozott hullám júliusi kitörése óta először 1 alá csökkent az R fertőzési együttható, csütörtökön már 0,83-at írt az egészségügyi minisztérium honlapja, ami azt jelenti, hogy 100 fertőzött átlagosan 83-nak adja tovább a vírust.

Tudósok szerint az eredmények nagyon biztatóak, és arra utalnak, hogy az emlékeztető oltás a vakcina kezdeti hatékonyságát is visszaállíthatja. Ha pedig a következő hetekben-hónapokban is hasonló adatokat kapnak, akkor nagy a valószínűsége, hogy a világ egyre több országában döntenek majd a harmadik oltás beadása mellett.