Egy felmérés szerint a magyarok 70 százalékánál jelentkezik valamilyen alvászavar, és az érintetteknek mintegy egyharmada folyamatosan szenved a rossz alvás, vagy éppen az álmatlanság kellemetlen tüneteitől. Az alvászavarral kapcsolatban számos tévhit tartja magát a köztudatban, amelyeket csokorba gyűjtöttünk.
Ne vigye magával az ágyba a mobilját: egy friss vizsgálat szerint durván rontja az alvásminőségét, ha még nyomkodja, mielőtt lehunyná a szemét.
Kuvaiti tudósok vizsgálata arra jutott, hogy már egyetlen napnyi alvásmegvonás is komoly gyulladásos állapotot válthat ki a szervezetben.
Meglepő következtetésre jutott egy több országon átívelő kutatás: azoknál, akiknek mesterséges intelligencia segíti a munkáját, mentális problémák léphetnek fel.
Szoros, de teljes mélységében máig feltáratlan kapcsolat van az inszomnia és a pszichés betegségek között. A civilizációs kórnak számító, az élet egyre több területén problémát okozó alvászavarokat inkább érdemes pszichoterápiával, mint okoseszközökkel kezelni.
Sokan szenvednek manapság attól, hogy problémáik vannak az alvással, és ez sajnos a kialvatlanságon túl különféle egészségügyi problémákhoz is vezethet. Általános megoldás sajnos nincsen, azonban érdemes megfogadniuk a rosszul alvóknak amerikai pszichológusok tanácsát, hogy mi az, amit mindenképpen kerüljenek el ilyen esetben.
A kínai Shandong Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a genetikai hajlamon túl az alvászavar is növelheti az esélyét az asztma kialakulásának.
Néhány héttel a halála előtt életrajzírójának írt egy levelet, amelyből derült ki, miért érezte úgy, hogy nem tud tovább pápa maradni.
Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid-ambulanciákon is észlelik.
A betegség hivatalosan hat éve van jelen, de a kutatók ennyi idő után sem tudtak magyarázatot találni rá. A páciensek mind azonos településről valók.
A hét-nyolc óra egybefüggő pihenés nem is olyan magától értetődő, mint gondolnánk.
A kutatásban részt vett gyerekek közül minden negyedik arról számolt be, hogy gyakran ingerült és hetente legalább egyszer álmatlanság gyötri.
Ki ne esett volna már legalább egyszer abba a hibába, hogy egy stresszesebb, hajtósabb időszakban az alváson és a pihenésen próbált spórolni a munka javára? Már csak azért is érdemes más stratégiát választani, mert a legcsekélyebb alváshiány is jelentősen rontja a hatékony munkavégzéshez szükséges képességeket.
A cirkadián ritmus, vagyis a szervezet biológiai órájának zavara a daganat gyorsabb növekedését okozhatja egy új tanulmány szerint.
Próbálja ki mindet, és a legtöbb esetben hatnak ezek a tudományosan megvizsgált, jó tanácsok.
A modern kommunikációs eszközök okozta folyamatos készenléti állapot kimondottan káros az emberi agyra. A sokat netezők, mobilozók fizikailag és mentálisan is megsínylik a folyamatos reakciókényszert: egyre ingerültebbek és pihenni sem tudnak, mert már képtelenek rá.
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.
