szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Orbán az oknyomozó portál szerint nem számított arra, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, hiába győzködték az amerikaiak ennek ellenkezőjéről a kormányt.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Bár Orbán Viktor arról beszélt nemrég Berlinben, hogy amikor Moszkvában járt az orosz–ukrán háború kitörése előtt, látta Putyin elszántságát, és ezért érezte, hogy „baj van", ehhez képest kormányzati források szerint a magyar miniszterelnök februárban még épp az ellenkezőjéről beszélt – írja a Direkt36 abban az oknyomozó cikkében, amit a magyar kormány háborús manőverezéséről készítettek.

A cikk szerint a miniszterelnök belső körben azt magyarázta februárban, hogy nem számít háborúra. Erről beszélt február 16-án is a Fidesz parlamenti frakciójának zárt találkozóján is. Nem csak Orbánt lepte meg az offenzíva: az orosz támadás előtt egy nappal a titkosszolgálatok vezetői tájékoztatót tartottak a parlament nemzetbiztonsági bizottságában, és ugyan a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője, Béres János beszélt arról, hogy az Egyesült Államok totális orosz invázióra számít, de egyértelművé tette, hogy ők más következtetésre jutottak.

Pedig a Direkt36 szerint az Egyesült Államok folyamatosan arról győzködte Orbán környezetét, hogy nem szabad hinniük Putyinnak, mert valóban le fogja rohanni Ukrajnát. A háborús készülődésről a budapesti nagykövetségük tavaly novemberben már rendszeresen vittek be írásbeli jegyzékeket erről a külügyminisztériumnak, de nem hittek nekik.

A kormány ugyanakkor gyorsan reagált a háború kitörésére, már ami a kommunikációs terveket illeti. A lap szerint már február 24-én délután összehívta Rogán Antal a kormányzati propagandagépezet működtetőit a Karmelita kolostorba. A cikk szerint Rogán a kommunikációs stratégiáról tájékoztatta a kormányközeli médiumok vezetőit és a kormányzati álláspontot a nyilvánosságban magyarázó figurákat. A lap szerint nem csak általánosságban beszélt, hanem azokat a paneleket is megosztotta a résztvevőkkel, amelyekre a következő hetek kormányzati kommunikációja épült.

A cikkben írtak a március 21-i parlamenti tanácskozásról is. Eszerint Orbán ott elemezte a háborús helyzetet és arról beszélt, hogy a konfliktus szerinte arról szól, hogy az amerikaiak szeretnének visszatérni az egypólusú világrendhez, le akarják választani Európát az olcsó orosz energiáról, amivel az európai termékek ára magasabb lesz, és ezzel az Egyesült Államok versenyelőnybe kerül a globális piacokon. A háborúról azt mondta, hogy azt Ukrajna nem fogja megnyerni, bárki bármit is mond.

A Putyint szövetségesének számító Kirill pátriárka ügyéről is írnak, miért vétózták meg, hogy szankciós listára kerüljön. A cikk szerint maga az orosz ortodox egyház kérte ezt a magyar kormánytól. Szvjatoszlav Bulah, az Orosz Ortodox Egyház Magyarországi Egyházmegyéjének hivatali titkára a Ria Novosztyi hírügynökségnek azt állította, hogy egy hivatalos levélben ők kértek védelmet Kirillnek a magyar kormánytól.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dezső András Itthon

Rogán Antal elmondta, kit és mit tekint nemzetbiztonsági kockázatnak

Magyarország nemzeti szuverenitásának a védelme a titkosszolgálatok első és legfontosabb feladata, és az, hogy minden tegyenek meg annak érdekében, hogy Magyarország ne keveredjen háborúba - mondta Rogán Antal a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén, ahol őt, mint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterjelöltet hallgatta meg a testület, miután a polgári titkosszolgálatok az irányítása alá kerülnének.