„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Ismét tárgyalt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága „az egységes ellenzék külföldi kampánytámogatásáról", a pénteki ülésen pedig újabb, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett, titkosított anyag került elő. Ezek érintik a Márki-Zay Péter volt közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt Mindenki Magyarországa Mozgalmán (MMM) keresztül a tavalyi választási kampányban az ellenzékhez befolyt amerikai adományok ügyét.
A Nemzetbiztonsági Bizottság ülése a nyilvánosság kizárásával zajlott, ráadásul a kampányadományokról szóló napirendi pontnál tárgyalt anyagok maguk is titkosítottak, vagyis minősített adatok, így egyelőre nem hozhatók nyilvánosságra. Ám Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke a Facebookon bejelentette:
ismét kezdeményezni fogja a titokgazdánál, hogy oldja fel a dokumentumok titkosítását, hiszen a benne szereplő tényekről joga van tudnia a teljes magyar nyilvánosságnak”.
Log in or sign up to view
See posts, photos and more on Facebook.
Sas Zoltán a január 20-i bizottsági ülés után azt közölte: „a testület tagjaival közösen – miután meghallgattuk a titkosszolgálat tájékoztatóját – úgy döntöttünk, hogy a nyilvánosság elé tárjuk az elhangzottakat." Hozzátette: ez akkor történhet meg, ha feloldják a titkosítást, mert akkor közzétehetik a testület honlapján a dokumentumokat, ahogy már novemberben is tették két irattal.
Pár perccel az elnök bejelentése után Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, a bizottság kormánypárti tagja is sürgette a dokumentumok közzétételét, a titkosítás feloldását. Érdekesség, hogy bár Facebook-bejegyzésében Kocsis maga is elismeri, hogy „a ma megismert jelentés 2052. december 31-ig került szabályszerűen titkosításra", mégis néhány információt máris kiszivárogtatott belőle. Ugyanis azt írta az új fejleményekről, hogy
a magyar választások befolyásolására több pénz érkezett külföldről, és egyre inkább tisztul a kép a hazai baloldali és liberális szereplőket illetően is."
Log in or sign up to view
See posts, photos and more on Facebook.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tavaly októberben kezdett foglalkozni a külföldi kampánytámogatásokkal, ami Márki-Zay Péter szerint nem nagy ügy, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalomnál csak kihasználták a törvényi kiskaput, az ellenzéki pártok kampányára pedig nem költöttek ebből, ám a kormányzat és a Fidesz a rendszerváltás óta nem látott pártfinanszírozási botrányt, súlyos bűncselekmény-gyanút emelget, és azóta is „dollárbaloldalazik”.
Márki-Zay a külföldi kampánypénzről: "Ez nem kiskapu, hanem óriási nagy kapu"
Nem keresett még senki a nyomozás ügyében, de nyugodt vagyok - mondta a hvg.hu-nak Márki-Zay Péter a milliárdos külföldi kampánytámogatásról. Az amerikai adományokról úgy vélte, arról az ellenzéki pártok tudtak, márciusban be is jelentették, amúgy meg nem tiltja semmi, mert a CÖF is ezt csinálja, csak "itthon lopott pénzből".
A bizottság november közepén már meghallgatott egy tájékoztatást az ügyben a titkosszolgálatokról, és ennek anyagát – a titkosítás feloldása után – közzé is tették a testület honlapján, most is olvashatók. Az anyagokat, amelyek a Fidesz-frakcióvezetőt állítása szerint teljesen megdöbbentették, a hvg.hu is részletesen elemezte.
Arra jutottunk, hogy azokban nincs bizonyíték a Fidesz által sejtetett, az adományokkal összefüggésben a magyarországi parlamenti választást befolyásolni igyekvő amerikai titkosszolgálati lépésekre. Sőt – írtuk – az egyik anyag, amit a Rogán Antal miniszter felügyelete alá rendelt szupertitkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) készített, csupán
visszaböfögi a kormányközeli sajtóból ismerős összeesküvés-elméleteket – és éppen ezért tűnik a dokumentum nem többnek, mint egy politikai pamflet.
Ha a CIA a magyar ellenzéket támogatná, azt nem lehetne összeollózott újságcikkekkel leleplezni
A CIA titkos pénzügyi akciói nem arról híresek, hogy a hatóságok könnyen nyomon tudnák követni, és a fedett műveletek sem azért fedettek, hogy egy egyszerű internetes kereséssel le lehessen azokat leplezni - leginkább ezért tűnik túlzónak a Rogán Antal irányítása alatt álló szupertitkosszolgálat jelentése, amely azt sugallja, hogy Márki-Zay Péter köreit valamelyik amerikai titkosszolgálat segítette.
A mostani újabb titkosszolgálati jelentés tartalma egyelőre még nem ismert, ám annyi biztos, hogy közben a rendőrség nyomoz az ügyben, a NAV is vizsgálatot folytat, sőt ahogyan azt a HVG kiderítette: az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) azt kérte a magyarországi bankoktól, hogy listázzák ki a Márki-Zayék külföldi adományait összegyűjtő Action for Democracy (AFD) által kezdeményezett banki tranzakciókat 2022. január 1-je óta.
A titkosszolgálat is Márki-Zayék nyomába eredt
Eddig csak a rendőrség és adóhivatal vizsgálatáról lehetett tudni, de az államhatalom bevetette a titkosszolgálati eszközöket a politikai ellenfél megfigyelésére: immár az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról.
Az eddigi iratok nyilvánosságra kerülése után Márki-Zay Péter azt közölte: ezek visszaigazolták, hogy „egyesületünk gazdálkodása, adománygyűjtése és tevékenysége teljesen átlátható volt”. Hozzátette: igazolódott, hogy az összeggel korábban is fillérre elszámoltak, „nem Sorostól érkezett a támogatás”, és igazolódott szerinte, hogy „a pénzből az ellenzéki pártok nem részesültek", csak az MMM, vagyis nem történt tiltott pártfinanszírozás, ahogy azt korábban is állította:
Márki-Zay Péter: Árgus szemmel figyeltek a pártok, nem volt tiltott pártfinanszírozás
A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta.
