A csádi elnök, Mahamat Idriss Déby Itno szeptember 7-én Magyarországra érkezett, másnap a Karmelitában vacsorázott Orbán Viktorral, szeptember 9-én pedig ismét találkoztak a Budai Várban, és a külügyminisztérium esti közleménye szerint egy sor dologról megállapodtak.

MTI. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök a Karmelita kolostorban folytatott találkozójukon 2024. szeptember 9-én.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csádi kollégájával közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy

Magyarország 150-200 millió eurós segélyhitel-programot indít Csádban, állandó nagykövetséget nyit a fővárosban, N’Djamenában, és “átfogó stratégiai együttműködést épít fel” a szaharai országgal.

A vonatkozó kormányhatározatok nem sokkal korábban jelentek meg a Magyar Közlönyben.

“Két olyan országról van szó, amelyek nagyon ügyelnek a szuverenitásuk megtartására, két olyan országról, amelyek egyértelműen kiállnak a béke mellett. Két olyan ország, amely egyértelműen vallja, hogy a háborús konfliktusokat nem fegyverrel, hanem tárgyalásokkal lehet és kell megoldani” – mondta.

A magyar kormány tavaly döntött arról, hogy 200 katonát küld Csádba. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy közreműködjenek a Száhel-övezet stabilizálásában és a terrorizmus elleni harcban, és segítsék az illegális migráció visszaszorítását. Hogy ezeken felül mi a Magyar Honvédség első afrikai kiküldetésének célja, arról csak találgatni tudunk. Suha György tiszteletbeli konzul, Afrika-szakértő diplomata is találgatott, őt azóta letartóztatták.

Azt viszont tudjuk, hogy a csádi misszió előkészítésében a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is aktívan részt vett. Ezt a magyar nyilvánosság elöl sokáig titkolni próbálták, de a Direkt36 oknyomozó portál és a francia Le Monde beazonosították Orbán Gáspárt, amint kalapban és maszkban bujkált a kamerák elől egy csádi látogatás alkalmával.

A szeptember 9-ei, külügyminiszteri sajtótájékoztatón Szijjártó Péter arról beszélt, a Csáddal kötött megállapodás

“olyan átfogó együttműködés, amelynek védelmi, gazdasági és oktatási pillére is van”.

A 150-200 millió euró értékű segélyhitel-program keretében hazai cégek dolgozhatnak majd a csádi mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor erősítésén, illetve a vízellátás, az oktatás és a digitalizáció fejlesztésén, a Hungary Helps pedig egymillió dollárnyi értékben segélyprogramot indít a fertőzések terjedésének megelőzése és az egészségügyi ellátás javítása céljából.

Mindemellett magyar kormány kezdeményezte, hogy az Európai Unió az úgynevezett Európai Békekeretből folyósítson 14 millió eurós támogatást a csádi védelmi kapacitások fejlesztésére. “A magyar javaslatot szeptember 26-ra tűzte napirendre az Európai Unió nagyköveti tanácsa, reméljük, hogy ez az előterjesztés elfogadásra is kerül” – mondta.

A védelmi együttműködés keretében arra fog törekedni a két ország, hogy “a kölcsönös katonai tudás- és tapasztalatcsere hozzájárulhasson a terrorizmus elleni harc sikeréhez”.

A külügyminiszter beszámolt arról is, hogy a megállapodás részeként évente huszonöt csádi hallgató tanulhat majd ösztöndíjjal a magyar egyetemeken, ami (idézet!)

“az emberek közötti kapcsolatok fejlődése szempontjából is fontos”.