Szájer Józsefnek „sok volt az a harminc esztendő”, amit a politikában töltött
A Fidesz-alapító, aki brüsszeli botránya miatt lépett ki a pártból, nemrég Schmidt Mária hívására tért vissza a közéletbe.
hvg.hu
Megtartották a Terror Háza Múzeumban a Szájer József pályafutásáról szóló könyv bemutatóját; az eseményen a Fidesz-alapító először beszélt nagyobb közönség előtt azóta, hogy brüsszeli botránya után kilépett a pártból és visszavonult a közélettől.
Az Index beszámolója szerint G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója az eseményen arról beszélt, kivételesnek tartja a Frontvonalban – Beszélgetések Szájer Józseffel című kötetet, amelyben „benne rejtőzik a Fidesz története”. Szerinte a pártról ezután talán már nem is érdemes könyvet írni, mert ebből pontosan kiderül, hogy „a Fidesz egy kivételes nemzedék, egy kivételes történelmi pillanatban kapott egy lehetőséget, hogy formálja a történelmet. Harcban született, harcban edződött”.
A bemutatón kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelyen Szájer elmondta, hogy a kötet elkészítésének ötlete Schmidt Máriától, a Terror Háza Múzeum vezetőjétől, a XXI. Század Intézet főigazgatójától származik. A történész volt az is, akinek hívására az egykori politikus november elején visszatért a közéletbe, és szerepet vállalt a Szabad Európa Intézet megalapításában.
Az egykori EP-képviselő a Szabad Európa Intézetben fog dolgozni uniós terveken.
Arról is beszélt Szájer, hogy „sok volt az a harminc esztendő”, amit a politikában eltöltött, és hogy elfáradt abban a sok küzdelemben, amelyről G. Fodor is beszélt. „Harminc év nyugat-európai vagy magyar viszonylatban három politikai életútra is elegendő”.
Azt mondta, lemondásakor már személyesen is érezte, hogy Nyugaton ellenségesen állnak Magyarországhoz amiatt, mert szembe mertek szegülni a mainstream véleményekkel. Úgy vélte, Nyugat-Európában elfelejtették a rendszerváltoztatás azon érdemeit, amelyeket a magyarok értek el, és nem is akarnak emlékezni ezekre. A könyv azért készült, mert is úgy érezte, hogy össze kellene foglalni ezt a történetet fideszes szemszögből is.
Schmidt úgy írta le Szájert, mint aki „talán az egyik legkreatívabb gondolkodója és politikusa volt végig a Fidesznek, fantasztikus képességei vannak”, s ezért is hívta, hogy térjen vissza a tudományos pályára. Szerinte az intézet számára nagy nyereség lesz, „ha Józsi itt végez olyan tudományos munkát, ami az egész magyar nemzeti közösség hasznára válik”.
Általában a Fidesz-generációról is beszélt Schmidt, szerinte az jókor volt jó helyen, és tudott élni a lehetőségekkel, a tagjai között kialakult bizalmi alap pedig a mai napig megvan, emiatt nem lehet kívülről kikezdeni, egymás ellen fordítani őket.
Ideig-óráig tartó parkolópálya után visszafogadottak mindig akadtak Orbán környezetében, ám Szájer József, Novák Katalin vagy Varga Judit visszaemelése még ilyen előzmények után is meglepő húzás.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.