Az önkormányzatoknak kifizetett ellátási támogatás átlagos havi összegének felére csökkenése összefügg azzal, hogy közben a kormány szűkítette a háború sújtotta ország egyes részeiből – például Kárpátaljáról – érkezők támogatását.
Az Ukrajnában zajló háború elől menekülők ellátásával kapcsolatos statisztikai adatok kerültek fel a kormányzati honlapra, és ezek a kifizetések drámai csökkenését jelzik. A magyarországi önkormányzatok által elszállásolt és ellátott menekültek után járó állami támogatás tavaly egész évben
1 047 290 000 forint volt, vagyis havi átlagban 87 milliót osztottak szét az országszerte.
Az éves összegről szóló kormányzati beszámoló rögzíti azt is, hogyan jött ki az összeg. A módszertan ugyanis az, hogy „a helyi önkormányzat az ideiglenes védelemre jogosult vagy a menedékes szállása és ellátása után naponta elszállásoltanként és ellátottanként 5000 forint fajlagos támogatásra jogosult”.
A tavalyi beszámoló mellé feltöltött havi bontás szerinti elszámolásokból kiderül, hogy havonta hány településnek és összesen mennyi ellátási támogatást fizetett ki a kormány a beérkezett elszámolások, és az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása után:
A lista alapján jól látható, hogy már szeptembertől csökkent az önkormányzatok által lejelentett ellátott menekültek száma, és így a kifizetett összeg is a korábbi havi 100-110 milliós érték körülbelül 70 százalékára esett vissza. Októbertől pedig még drámaibb a csökkenés: az összeg beállt a korábbi alig felére, 40 millió forintra. Ez a tendencia idén is folytatódott, mert
a januári ugyanilyen táblázatban is 40 önkormányzat szerepel 40 420 000 forinttal.
Az ellátott menekültek és az utánuk fizetett támogatási összeg látványos, tavaly szeptembertől dokumentálható csökkenése időben egybeesik azzal, hogy augusztus 21-től csak „az Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkezők jogosultak Magyarországon lakhatási támogatásra, és ezen a listán például Kárpátalja sem szerepel.
Ez, a támogatott ellátottak körét szűkítő kormányzati intézkedés annak idején komoly tiltakozást váltott ki, a kormány viszont arra hivatkozott, hogy eddig nagyon bőkezűek voltak a háborús menekültek támogatásánál, most ideje racionalizálni az ezzel kapcsolatos költségvetési kiadásokat. A hivatalos indoklás egészen pontosan úgy szólt, hogy
a háború elhúzódása indokolttá tette az egyes támogatási rendszerek felülvizsgálatát, és ez alapján a kormány észszerű és arányos döntést hozott az ukrajnai menekültek elszállásolásáról szóló rendelet módosításával”.
Menekülteket segítő civil szervezetek akkoriban nem tartották kizártnak, hogy az addig ellátott menekültek jelentős többsége elesik majd így a támogatott lakhatástól, előfordulhat, hogy a megszólított 2100 ukrán menekült közül 1650-en is elveszíthetik lakhatási támogatási jogosultságukat. Ilyen arányt a fenti statisztikák nem igazolnak vissza, de valóban jelentős a csökkenés.
Méltányossági kérelem persze beadható, ha valaki az új szabály alapján nem lenne jogosult, mégis szeretne államilag támogatott lakhatáshoz jutni. A kérelmeket Pál Norberthez, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz kellett benyújtani. Ő többször indoklás nélkül utasította el ezeket, emiatt pedig több menekült család is bírósági pert indított:
Már az is sokatmondó, hogy Pál Norbertet 2023 májusában nevezték ki menekültekért felelős kormánybiztosnak. Mint ismert, akkor Oroszország agressziója nyomán már 15 hónapja tartott a háború Ukrajnában, a menekülteknek pedig már nem az első és nem is a második hulláma érte el Magyarországot, sőt a háború miatt 2022 májusában a kormány veszélyhelyzetet is hirdetett, de az ukrán menekültekért felelős biztosra csak egy évvel később gondolt.
(Ukrán kárpátaljai menekültek Vitnyéden. Fotó: Facebook / Magyar Helsinki Bizottság)
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
