Tíz hónappal az első próbálkozása után ismét nekifut a kormány annak, hogy megtiltsa az energiaitalok vásárlását a 18 év alatti fiatalok számára – a csúszást a bevezetéshez szükséges EU-s notifikációs, vagyis megfelelőségi eljárás elhúzódása okozta. Fontos, hogy az erről szóló, a kormány honlapjára felkerült kormányrendelet-tervezet a pontosan meghatározott összetevőjű – de az alacsony határértékek alapján lényegében az összes, korábbi törvényi és iparági definíció szerint energiaitalnak számító – termékeknek csak a vásárlását tiltja meg, a fogyasztását legfeljebb korlátozza azzal, hogy 18 év alattiak számára tilos értékesíteni (boltban eladni) illetve kiszolgálni (vendéglátó- és szórakozóhelyeken) az energiaitalokat. Ettől még a felnőtt – akár otthon, valamely családtag – által bevásárolt energiaitalból a fiatalok annyit fogyaszthatnak, amennyit akarnak.
Van olyan energiaital, amelyikben 32 mg koffein is van 100 ml-enként
Stiller Ákos
Ráadásul a kormányrendeletben – amely a még májusban várható kihirdetése után 30 nappal, vagyis nyárra lép életbe – a legszigorúbban meghúzott összetevőből, a koffeinből a felmérések szerint a fiatalok sokkal többet fogyasztanak más, továbbra is legális formákban, például szénsavas üdítőben vagy kávéban. A Magyar Energiaital Szövetség honlapján található, 2025-ös felmérés szerint például a 18 év alattiak napi koffeinbevitele bőven a még egészségesnek mondott 400 mg-os határ alatt van, 87,6 mg-os értékkel, és ennek csak alig tizede származik energiaitalból, míg kávéból majdnem hatszor annyi (48,6 mg), de koffeintartalmú szénsavas üdítőből is két és félszer annyi (21,2 mg).
Egy átlagos, 250 ml-es doboz energiaital 37,5-80 mg koffeint tartalmazhat,
bár vannak olyan, emelt koffeintartalmú italok is, amelyek decije 32-38 mg koffeint tartalmaz, így egy dobozban már közel 100 mg koffein is lehet. Érdekesség, hogy a kormányrendelet-tervezetben egyáltalán nem szerepel a koffein szó, mert hivatalosan az a stimulánsként ható metilxantin vegyületcsoportba tartozik éppúgy, mint például a teában megtalálható teofillin, vagy éppen a csokoládéban, kakaóban előforduló aminofillin.
A kormányrendelet-tervezet tehát a metilxantin-hatóanyag tartalmat húzta meg tilalmi határként 15 mg/100 ml-ben – ennél kisebb értéknél amúgy az élelmiszerkönyv és a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadóról szóló jogszabály alapján sem számít egy ital energiaitalnak, legfeljebb üdítőitalnak. A rendelet-tervezet a metilxantin-tartalmú italok mellett azokat a termékeket is tiltólistára teszi, amelyekben a metilxantin mellett megtalálható – mennyiségi korlát nélkül – a következő anyagok bármelyike: ginseng, L-arginin, inozitol, glükuronolakton, taurin.
Ugyanezeket az értékeket tartalmazta egyébként az, a már tavaly májusban elkészült kormányrendelet-tervezet is, amelyet azonban az említett notifikációs eljárás miatt nem léptethettek életbe. A mostani dokumentumból már kimaradt, de az akkori rendelet-tervezethez csatolt hatásvizsgálati lapon még szerepelt, hogy a 2011-2023 közötti 12 évben „összesen 565 esetben érkezett jelentés az energiaital-fogyasztással összefüggő eseményekről, rosszullétekről, kellemetlen tünetekről”, és az is, hogy a vásárlási tilalom 1,681millió 18 év alatti fiatalt – köztük csecsemőket és óvodásokat is – érint, továbbá 17 energiaital-gyártó és -forgalmazó vállalkozást.
Érdekesség, hogy a friss kormányrendelet-tervezet alapján az Orbán-kormány a veszélyességét tekintve lényegében egy kalap alá veszi az energiaitalokat az alkohollal és más, „gyermekvédelmi jellegű” termékekkel, mint például a sokat vitatott, fóliázandó könyvekkel. A rendelet ugyanis a kereskedelmi tevékenységekről szóló, 2009-es kormányrendeletet 20-as paragrafusát egészíti ki egy B ponttal, miközben az A pont rendelkezik arról, hogy be kell csomagolni, illetve templom és nevelési-oktatási intézmény 200 méteres körzetében nem lehet árusítani olyan terméket, amelynek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitás népszerűsítését jeleníti meg, vagy a szexualitást öncélúan ábrázolja.
Amúgy a Fidesz és a KDNP már 2023 októberében bejelentette, hogy kezdeményezi az energiaital-vásárlás betiltását a 18 éven aluliak számára. A fél évre rá elkészült törvényjavaslat – amit végül csak most áprilisban, a notifikációs eljárás lezárása után tudott elfogadni az Országgyűlés – azt is megállapította: „napjainkban a fiatalok többsége divatosnak tartja az energiaital-fogyasztást, szinte üdítőitalként tekint a megnyerő ízű energiaitalokra, amelyeket korlátlanul fogyaszt”. A tiltás terve nem először merült fel, a kormány már 2012-ben is megkezdte egy ilyen jogszabály előkészítését. Ebből lett végül a népegészségügyi termékadó. Később, 2015-ben a DK vetette fel újra a kérdést, mire a szaktárca jelezte, vizsgálják a lehetőséget, majd 9 évvel később a kormánypártok eladták ugyanezt saját ötletként.
Korábban már az energiaitalokat az iskolákból is kitiltották, ám ez a szabály eddig nem léphetett életbe. Az a tavalyi másik kormányrendelet, amely szeptembertől, a tanévkezdéstől kitiltotta a tanórákról a mobileszközöket tette tiltólistára az oktatási intézményekben az energiaitalokat is. Oly módon, hogy a “tiltott tárgyak” körébe sorolt minden, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá minden olyan tárgyat, amelynek birtoklása a szabálysértési törvény vagy a Büntető törvénykönyv szerint büntetendő, és végül minden olyan terméket, amit 18 év alatti nem is vásárolhat – utóbbi körbe pedig majd csak most kerülnek végül bele az energiaitalok. Utóbbiak ezentúl ugyanúgy tiltólistásak lesznek, mint az alkohol, a kábítószer, az ólmosbot vagy a dobócsillag. A teljes lista itt:
(Nyitóképünk illusztráció)
