Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának döntése alapján, ha a távoltartást egy krízisközpont vagy egy titkos menedékház képviselője kezdeményezi, akkor az adatokat zártan kell kezelni.
Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságával egyetértve a Törvényalkotási Bizottság úgy döntött, hogy ha a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági eljárást egy krízisközpont vagy egy titkos menedékház képviselője kezdeményezi, akkor a bántalmazott tényleges tartózkodási helyének adatait zártan kell kezelni, azokat a bántalmazó nem ismerheti meg.
Az indoklás szerint ugyanis, ha megismerhetné, éppen ezen védelmi lehetőségek lényege kerülne veszélybe, illetve az állam által a sértett számára biztosított elrejtőzés lehetősége enyészne el. „A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról” szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosítás még nem az, amiről az ügy fő szószólójává vált egykori áldozat, Renner Erika nyilatkozott.
Az a következő jogszabály azt mondaná ki, hogy az elítéltekkel szembeni megelőző távoltartást a sértettnek kell kérnie. Továbbá az áldozatnak joga van a tájékoztatáshoz: meg kell kapnia a bírói határozatot a szabadlábra helyezésről vagy annak elutasításáról. Ugyanakkor, ha ezt külön kérik, akkor az elkövető ne kaphassa meg az áldozat nyilatkozatát, amelyet akkor tesz, amikor a büntetés-végrehajtó bíró a feltételes szabadlábra helyezés elbírálása előtt őt is meghallgatja.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
