Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságával egyetértve a Törvényalkotási Bizottság úgy döntött, hogy ha a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági eljárást egy krízisközpont vagy egy titkos menedékház képviselője kezdeményezi, akkor a bántalmazott tényleges tartózkodási helyének adatait zártan kell kezelni, azokat a bántalmazó nem ismerheti meg.

Az indoklás szerint ugyanis, ha megismerhetné, éppen ezen védelmi lehetőségek lényege kerülne veszélybe, illetve az állam által a sértett számára biztosított elrejtőzés lehetősége enyészne el. „A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról” szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosítás még nem az, amiről az ügy fő szószólójává vált egykori áldozat, Renner Erika nyilatkozott.

Az a következő jogszabály azt mondaná ki, hogy az elítéltekkel szembeni megelőző távoltartást a sértettnek kell kérnie. Továbbá az áldozatnak joga van a tájékoztatáshoz: meg kell kapnia a bírói határozatot a szabadlábra helyezésről vagy annak elutasításáról. Ugyanakkor, ha ezt külön kérik, akkor az elkövető ne kaphassa meg az áldozat nyilatkozatát, amelyet akkor tesz, amikor a büntetés-végrehajtó bíró a feltételes szabadlábra helyezés elbírálása előtt őt is meghallgatja.