A magyarok közel harmada nem tudja, kire szavazna egy a közeljövőben megrendezendő választáson az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai alapján. Miközben a Tisza támogatói bázisa a mérések szerint hónapok óta a Fideszhez hasonló méretűre nőtt, sőt, egyre inkább úgy tűnik, Magyar Péterék népszerűsége túlszárnyalja a kormánypártokét, így a 2026-os választást, most úgy tűnik, az döntheti majd el, mennyire sikerül a bizonytalanokat meggyőznie egyik vagy másik oldalnak. 

Kérdés persze, hogy a lakosságnak az a nagyjából 30 százaléka, aki jelenleg azt állítja, egyik párttal sem szimpatizál, mennyire mozgósítható. „Nem arról van szó, hogy milliós nagyságrendben lennének potenciális szavazók, akik még nem döntöttek, de szeretnének szavazni. Sőt, többségük nagy valószínűséggel nem fog elmenni voksolni, hiszen egyik pártban sem bízik” – mondta lapunknak Bíró-Nagy András, a Policy Solutions elemző intézet igazgatója. 

Az intézet május végén publikálta Orbán 15 című elemzését, amelyben az elmúlt másfél évtized legnagyobb politikai eredményeit, kudarcait és a legfontosabb közpolitikai témák megítélését mutatták be, a legtöbb esetben pártpreferenciák szerinti bontásban is. Ebből az derül ki, a bizonytalan szavazók többsége, bár elégedetlen az Orbán-kormány teljesítményével, mégis jobban bízik egyelőre a miniszterelnökben, mint Magyar Péterben. 

A legáltalánosabb kérdésekben a pártnélküliek véleménye nem tér el nagyban az össztársadalmi állásponttól, igaz, sok esetben a nagy pártokhoz húzók között is egyetértés figyelhető meg. Többgyermekes családok támogatása, 13. havi nyugdíj visszavezetése és a migráció megfékezése – ezeket tartják a legnagyobb eredménynek a magyarok, de a rezsicsökkentés és az orosz-ukrán háborúból való kimaradás is pártpreferenciától függetlenül a pozitívum a magyarok szerint.

Család, nyugdíj, migránsok

Policy Solutions

Ugyancsak egyetértés van abban, hogy az egészségügy egyre romló állapota, valamint a megélhetési költségek emelkedése a kormány legnagyobb kudarca, a pártnélkülieket azonban jóval nagyobb arányban aggasztja a korrupció mértéke, mint a kormánypárti szavazókat.

A legnagyobb kudarcok

Policy Solutions

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor kormányzása összességében pozitív vagy negatív hatással volt-e az országra – nem meglepő módon – a pártnélküliek adták a legkiegyensúlyozottabb választ, 41 százalék szerint romlott az ország állapota, 39 százalék gondolja úgy, hogy javult és 16 százalékuk tartja semlegesnek az elmúlt 15 év mérlegét. 

A miniszterelnök megítélése

Policy Solutions

Ha azonban egyesével vizsgáljuk a legfontosabb közpolitikai témákat, átfogóbb képet kapunk a pártnélküli szavazók véleményéről. A teljes népességhez hasonlóan legnagyobb arányban a sport és a családtámogatás terén érzékelnek előrelépést az elemzés szerint, ezzel szemben csupán 11 százalékuk lát javulást az egészségügy, és mindössze 13 százalékuk a szegények és gazdagok közötti különbségek területén. 

A legnagyobb arányban az egészségügy, a bérek értéke, és a szegények és gazdagok közötti különbségek területén érzékelnek romlást, a kormánypárt számára ráadásul nehézséget jelenthet, hogy a pártnélküliek számos területen kevésbé érzékelnek pozitív változásokat, mint a fideszes szavazók. A Tisza Párt szavazóihoz képest viszont az egyik párttal sem szimpatizálók bizonyos területeken kevésbé érzékelnek romlást. A legnagyobb különbség a bíróságok függetlenségének megítélésében látható: itt 45 százalékponttal kisebb arányban számolnak be romlásról, míg a sajtószabadság esetében ez az eltérés 40 százalékpont. 

A sportolóknak és a családoknak jobb, a fiataloknak már kevésbé

Policy Solutions

Hiába közelít azonban az álláspontjuk inkább a tiszásokéhoz, úgy tűnik, kevésbé bíznak egy esetleges Magyar Péter vezette kormányban, mint a jelenlegi vezetésben. A 18 vizsgált szempont mindegyikénél többen állították, hogy az Orbán-kormány jobb teljesítményt nyújtana, mint egy Magyar-kabinet.  

A kormánypártok hitelessége a három kulcstémájukban a legerősebb, tehát a migráció, a háború, és családtámogatások kérdésében 3-4-szer annyian bíznak Orbánban, mint Magyarban, de a többi témakör esetében is 10 százalékos előnyt tudhat magának a Fidesz-kormány. 

Orbán vagy Magyar? Egyik sem!

Policy Solutions

A legtöbb kérdésben azonban a pártnélküliek leginkább a két politikus egyikében sem bíznak, legkevésbé az infláció leszorításában, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében és a korrupció visszaszorításában látják kompetensnek őket. 

De mi a magyarázat arra, hogy sok szempontból az ellenzék álláspontjához közelít a pártnélküliek véleménye, mégis jobban bíznak Orbánban? Bíró-Nagy András szerint nincs ebben ellentmondás, csupán arról van szó, hogy bár sok kritikát fogalmaznak meg a jelenlegi kormánnyal szemben, egyelőre nincsenek meggyőződve arról, hogy Magyar Péter jobban tudna kormányozni. „Ha azt hinnék, hogy vele jobb lenne a helyzet, valószínűleg nem vallanák magukat bizonytalannak” – teszi hozzá. Az elkövetkező év nagy kérdése tehát az, meg tudja-e győzni a Tisza Párt ezeket a választókat arról, jobb alternatíva Orbán Viktornál. 

Mivel az elmúlt 15 év tendenciáit nézve a pártnélküliek lényegesen negatívabban látják a helyzetet, mint a kormánypárti szavazók, úgy tűnik, Magyar Péternek és a Tisza Pártnak nagyobb esélye van mozgósítani ebben a választói körben. Nem lenne azonban példa nélküli az sem, hogy végül a Fidesz jár körükben nagyobb sikerrel, Bíró-Nagy szerint ez azon múlik, milyen témák határozzák meg a választás előtti hónapok politikáját.  

Ha a migráció, a háború vagy a családtámogatások uralják a közbeszédet, az nagy számban csábíthat vissza szavazókat a Fideszhez, de ha a közszolgáltatások, leginkább az egészségügy és az oktatás helyzete, az egyre drágább megélhetési költségek, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendre újratervezésre szoruló elképzelései vagy épp az uniós források hiánya határozza meg a közbeszédet, az pedig a Tisza táborát tudja növelni. 

Az tehát világos, hogy melyik témákra érdemes fókuszálnia a két nagy pártnak, az eddigi kommunikációik is elsősorban ezeket a kérdéseket helyezte előtérbe. Vagyis az elemző szerint a választást minden bizonnyal az fogja eldönteni, ki tudja jobban uralni a politikai teret, mi lesz az a szempont, amit utólag egyértelműen a választás kulcskérdéseként könyvelhetünk majd el – ahogyan tettük azt 2014-ben a rezsicsökkentéssel, 2018-ban a migrációval és 2022-ben az orosz-ukrán háborúval.