2010. május 29-én tette le a miniszterelnöki esküt, vagyis néhány nap híján kereken 15 éve vezeti ő az országot. Ebből az alkalomból készített elemzést a Policy Solutions Orbán 15 címmel, melyben többek között olyan kérdésekre kereszték a választ, mik voltak a magyarok szerint a Fidesz-kormányok legnagyobb sikerei, kudarcai, milyen irányba halad az ország közpolitikája és Orbán Viktor vagy Magyar Péter jelenthet megoldást a jövő kihívásaira.

Család, nyugdíj, rezsi

A családtámogatási rendszer fejlesztését és a 13. havi nyugdíj visszavezetését érzik a magyarok az elmúlt 15 év legnagyobb kormányzati sikerének, függetlenül attól, hogy melyik párt szimpatizánsaink körében nézzük az eredményeket, ez a két intézkedés a lista első három helyének valamelyikén szerepel. A teljes lakosság körében a rezsicsökkentés fért fel a dobogó harmadik fokára, ezt pár százalékkal lemaradva követi a migrációval szembeni védekezés és az orosz-ukrán háborúból való kimaradás.

Érdekesség, hogy bár az összesítésben előkelő helyen szerepel a rezsicsökkentés, egyedül a Mi Hazánk szavazóinak körében fért be a három legnagyobb eredmény közé, a kormánypártiak, tiszások, DK-sok és pártnélküliek körében mindenhol a negyedik helyen szerepel. Már az öt évvel ezelőtt készült hasonló kutatásban is a 13. havi nyugdíjt, a családtámogatást és a migrációval szembeni védekezést említették a legtöbben sikerként, vagyis azokat az intézkedéseket, amelyekre a kormány több mint egy évtizede építi a stratégiáját, 2020-hoz képest azonban jóval kevesebben emelték ki az életszínvonal javulását és a bérek emelését, ezúttal a szuverenitásvédelem is előrébb végzett a listán, mint a megélhetés kérdése.

A legnagyobb kormányzati sikerek

Policy Solutions

Az elmúlt évek kormányzati kommunikációjában kiemelt hangsúly került az „LMBTQ-propagandára”, ez azonban egyedül a Mi Hazánk szavazói között tűnik igazán eredményesnek: míg a fideszesek (és a teljes lakosság) 8 százaléka tartja eredménynek a melegellenes intézkedéseket, a pártnélküliek körében 9 százalék említette meg, a Tisza szavazóinak pedig öt százaléka emelte ki, a Mi Hazánknál 19 százalék volt ugyanez az arány.

Nem meglepő módon arra a kérdésre, hogy melyik három intézkedést kellene egy következő kormánynak is folytatnia, a legtöbben a családtámogatásokat, a 13. havi nyugdíjat és a rezsicsökkentést említették, de a megkérdezettek harmada emelte ki a migrációval szembeni fellépést (34 százalék), és számottevő arányban választották a hatósági árak fenntartását (29 százalék) is.

Egészségügy: teljes kudarc

A három legnagyobb probléma között egyértelműen az egészségügyet említették legtöbbször a megkérdezettek, de az egyre dráguló megélhetési költségek is dobogós helyre kerültek a választóknál. A kormánypárt támogatóit leszámítva mindegyik tábor a korrupció mértékét is a legnagyobb problémák közé sorolta, a Tisza szavazói ezt még az egészségügynél is kudarcosabbnak tartják. Ezzel szemben a fideszesek másokhoz képest jóval égetőbb problémaként tekintenek arra, hogy a képzett munkaerő külföldre vándorol.

A legnagyobb kormányzati kudarcok

Policí Solutions

Feltűnő, hogy a lakásárak emelkedése öt évvel ezelőtt még a lista utolsó helyén szerepelt, mostanra azonban már a hetedik helyen végzett, de a stadionépítéseket és a korrupciót is egyre többen tartják problémának. Bár leginkább az elmúlt két évben került be a közbeszédbe a vendégmunkások növekvő száma és az akkumulátorgyárak telepítése, már ilyen rövid idő alatt nagyjából akkora elégedetlenséget vált ki a lakosságból, mint a romló oktatási színvonal.

Úgy tűnik, kevéssé aggasztja a magyarokat az ország külpolitikája, az Oroszországnak való kiszolgáltatottságot és a romló kapcsolatot az európai szövetségesekkel mindössze 7-8 százalék említette. A Tisza szavazóit ugyanakkor utóbbi az átlagosnál jobban zavarja, közülük 12 százalék említette problémaként.

A magyarok fele szerint Orbán hátráltatta a fejlődést

A megkérdezettek 25 százaléka szerint Orbán Viktor kormányzása nagyon negatív hatással volt Magyarország fejlődésére, ugyanennyien tartják inkább negatívnak a tendenciákat. Ezzel szemben csak 39 százalék látja úgy, hogy az elmúlt másfél évtized pozitív hatással volt az országra. Különösen erőteljesen jelenik meg ez a vélemény a fiatalabb és magasabban képzett válaszadók körében, az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében nagyobb a pozitívan vélekedők rendelkezők aránya.

Az Orbán-kormányok megítélése

Policy Solutions

A legfontosabb közpolitikai kérdések közül mindössze nyolc olyan volt, ahol a válaszadók többsége szerint nem romlott a helyzet az elmúlt 15 évben. Kiemelkedően jól teljesített a családtámogatási rendszer és a sport támogatása, de a kultúra, az állami ügyintézés, a közbiztonság, a munkahelyteremtés, a fiatalok életkezdési lehetőségei és a cigányság helyzete sem lett rosszabb.

Ezzel szemben a válaszadók kétharmada szerint romlott az egészségügy helyzete, miközben csupán a megkérdezettek 12 százaléka látott előrelépést a területen, de hasonló az arány a társadalmi egyenlőtlenségek megítélésében is.

Közpolitikai kérdések

Policy Solutions

Érdekes eredmény, hogy a magyar társadalom 61 százaléka szerint a bérek értéke romlott az elmúlt 15 évben, és mindössze 19 százalék gondolja úgy, hogy javult. Ez ellentétben áll a KSH adataival, amelyek szerint – a 2012-es és a 2023-as évet leszámítva – minden évben nőtt a reálkereset. Különösen jelentős volt a növekedés 2016 és 2019 között, amikor az éves reálbér-emelkedés átlagosan elérte a 8,4 százalékot, 2024-ben pedig 9,2 százalékos reálkereset növekedést mértek. Ebből az ellentmondásból két fontos következtetést lehet levonni a Policy Solutions szerint. Egyrészt a bérek értékének megítélését erőteljesen befolyásolhatja a 2023-as reálbércsökkenés, valamint az azt követő megélhetési válság és gazdasági bizonytalanság. Emiatt a 2010-es évek jelentős reálkereset-növekedése mára jórészt háttérbe szorulhatott a kollektív emlékezetben. Másrészt az átlagos reálkereset-adatok nem tükrözik – a társadalom által is érzékelt – egyenlőtlenségek növekedését. Az átlag mint mérőszám ugyanis elfedi, hogy a bérnövekedés egyenlőtlen lehet a különböző társadalmi rétegek között.

Kiemelkedően elégedetlenek a Tisza Párt szavazói, akik között a 23 vizsgált közpolitikai terület közül 20 esetében legalább kétharmados többségben vannak azok, akik romlást érzékelnek, egyedül a sport esetében 50 százalék alatti a romlást érzékelők aránya. Feltűnő az is, hogy körükben nem az egészségügyről, hanem az oktatásról mondták a legtöbben, hogy negatív a tendencia, de az életszínvonalról, az egyenlőtlenségekről és a korrupcióról is több mint 85 százalékuk mondta, hogy romlik a helyzet.

Jobban élünk, mint 15 éve?

A kutatás kitért a magyar háztartások anyagi helyzetének elmúlt 15 évben tapasztalt változására is, a válaszok szerint a teljes népesség 44 százaléka érzi úgy, hogy háztartásának anyagi helyzete romlott ebben az időszakban, míg mindössze 19% számolt be javulásról. A pártpreferencia szerinti bontás azonban jelentős különbségeket mutat, a kormánypárti szavazók 45 százaléka érzékelt javulást, de a többség (55 százalék) még az ő körükben sem lát pozitív változást.

A háztartások anyagi helyzete

Policy Solutions

Arra a kérdésre, hogy javulni fog-e háztartásuk anyagi helyzete a következő egy évben, egyedül a Fidesz-szavazók között akadtak számottevő számban optimisták, 46 százalékuk bízik ebben, ugyanennyien gondolják, hogy nem lesz változás vagy nehezebb lesz a megélhetés. A pártnélküliek 16 százaléka bizakodó, ez az arány a DK és a Mi Hazánk szavazói között 8 százalék, a tiszások esetében pedig 10 százalék. Érdekesség, hogy 2024 októberében és 2025 márciusában is 35-36 százalék számított romlásra, de fél év alatt jelentősen, 13 százalékkal nőtt a változatlan anyagi helyzetre számítók aránya a javulásban bízók kárára.

Orbán kontra Magyar

A magyarok nagyjából negyede-ötöde nem bízik egyik nagy párt vezetőjében sem a legaktuálisabb politikai kérdésekben, témáktól függően ugyanis 18-27 százalék állította azt, hogy egyikük sem nyújtana jó teljesítményt kormányon.

A miniszterelnökben azonban a 18 kérdésből mindössze három esetben bíznak jobban, mint kihívójában: családtámogatások terén, a migráció megállításában, valamint a háborús konfliktusokból való kimaradásban tartják őt jobbnak, mint Magyar Pétert. A két politikus közötti verseny kiegyenlített a nemzeti érdekek hatékony képviseletében, a többi esetben azonban a Magyar Péter vezette Tiszában jobban bíznak a választók.

Magyarnak a legnagyobb bizalmi előnye a következő három területen van: az uniós források megszerzése, a korrupció visszaszorítása és az egészségügy helyzetének javítása. Szintén érdemi előnye van az oktatás helyzetének javításának és a gazdasági fejlődés biztosításának kérdésében is.

Orbán vagy Magyar?

Policy Solutions