szerző:
hvg.hu

Miközben Magyarországon áldatlan vita folyik arról, hogy néhányszor tízmilliárd forintból lehet-e elfogadható és emiatt aztán nézett közszolgálati televíziót üzemeltetni, Európa szerencsésebbik részén egy hasonló népességszámú országban a veszekedések helyett inkább létrehozták, amit korlátozott forrásaikból lehetett. A svéd tévések úgy vélik, hogy ami megszületett, az a legjobb közszolgálati tévétechnológia a világon.

A svéd köztévé főbejárata Stockholmban.
Beengedték a információ technológiát
© SVT
A svéd közszolgálati televízió, a Sveriges Television (SVT) digitalizálta műsorgyártásának javát, s amellett, hogy jelentős költségeket takarítottak meg, lehetővé vált a helyi adások kiterjesztése, s új tematikus csatornák indítása a közönség rétegigényeinek kiszolgálása érdekében. A projektet 2001-ben kezdték, s alig 4 év alatt 10 millió eurós (mintegy 2,5 milliárd forintos) költséggel be is fejezték. A megtérülés 4, maximum 5 év alatt bekövetkezik.

Lehet mondani, hogy sok pénzből könnyű fejleszteni, de az SVT éves büdzséje mintegy 3 milliárd korona, azaz durván 80 milliárd forint (összehasonlításképpen a Magyar Televízió és a Duna Televízió idei együttes költségvetése nagyjából 33 milliárd forint, amit körülbelül 6-7 milliárd forintnyi reklámbevétel egészít ki). Azaz a svéd tévések kezében - tekintve az ottani igen magas bérköltségeket, az ország óriási méreteiből vagy a hideg időjárásból fakadó extra kiadásokat - nincs elképesztően magas, és könnyen pazarolható költségvetés. A fejlesztések is a takarékosságot, a hatékonyságot, s persze az igényekhez jobban kötődő műsorkészítést szolgálták.

Az SVT jelenleg a korábbi két közszolgálati csatorna (SVT1 és SVT2) helyett ötöt üzemeltet. Elindították ugyanis az SVT Europe műholdas csatornát, valamint egy éjszaka és délelőtt oktatási, délután és este pedig gyermek programokat sugárzó csatornát. Emellett az SVT munkatársainak megfogalmazása szerint egy csatorna állandó készenlétben áll „bármilyen” esetre. Az átalakulást az úgynevezett Digital Asset Management System (DAM), azaz a digitális adatvagyont kezelő rendszer bevezetése tette lehetővé, amelyet az IBM és egy televíziózással kapcsolatos szoftverekre szakosodott svéd fejlesztőcég, az Ardendo szállított.

Aki nem bírta a technikát, elment (Oldaltörés)


A megnövekedett programigény nem duzzasztotta fel az intézmény létszámát. A digitális technika bevezetése miatt 450 alkalmazottal (15 százalékkal) kevesebben vannak ma a bérlistán, mint 2001-ben, a program indításakor. A személyi állomány nem csak csökkent, de át is alakult, hiszen az elmúlt négy évben az itt dolgozók legalább harmada kicserélődött. A költségek a jóval több újonnan előállított anyagmennyiség, s az új típusú (többféle szakmából is ismereteket igénylő) munkahelyeken dolgozó emberek kiképzését szolgáló úgynevezett multiskill tréningek kiadásai mellett is legkevesebb 10 százalékkal csökkentek, de a megtakarítás akár a 20 százalékot is elérheti.

A stúdiók vezérlőterme leegyszerűsödött.
Gépivezérlés
© SVT
A jelentős fluktuáció oka, hogy a munkafolyamatok gyökeresen átalakultak. A felvett anyagokat ugyanis a szerkesztők ma már saját maguk editálják. Míg korábban az operatőri, riporteri, vágói és szerkesztői feladatkörökre külön-külön embereket alkalmaztak, mára a felvett anyagokat a kamerákból kivett beta-kazettákról a digitális szerkesztői munkaasztalok (amelyek mellesleg alig különböznek látványukban egy hagyományos irodai munkahelytől) adattárolóiba másolják, s aztán a szerkesztők ott helyben minden olyan műveletet elvégeznek rajtuk, amely ahhoz kell, hogy adásba kerülhessenek. Ezzel a módszerrel évente 50 terabájt mennyiségű anyagot állítanak elő (ez körülbelül 100 egész estés DVD minőségű mozifilm terjedelme), az archívumokban pedig jelenleg 1 petabájt (100 ezer mozifilm) mennyiségű anyagot tárolnak.

A digitális rendszer óriási előnye, hogy ugyanazt a sztorit, ha különböző műsoroknak van szükségük anyagra az eseményről, nem kell többször  leforgatni. Az adott helyszínre csupán egyetlen stábot küldenek ki, amely feltölti a központi archívumba a leforgatott anyagot, amit aztán akár tíz szerkesztőség is különféleképpen dolgozhat fel a saját elképzelései, igényei szerint. Ráadásul a feldolgozáshoz a szerkesztőknek még csak importálniuk sem kell a különféle digitálisan tárolt alapanyagokat, hanem úgynevezett „on the fly” módszerrel vághatják meg őket, s csak az elkészült munkát - például egy riportot - kell elmenteniük, miközben az archívum alapanyagaiban nem okoznak változást.

Ma az SVT-ben 20 speciális szerkesztőségi teremben, newsroomban (ebből 10 van Stockholmban, a többi szétszórva az országban) állítják elő a beérkező különböző formájú információkból a híranyagokat. A rendszerbe 1000 PC van bekötve, amelyből 350 dolgozhat egy időben teljes kapacitással. A szerkesztők az információs svédasztalról szinte korlátlanul csipegethetnek, hiszen 13 ezer óra digitálisan archivált anyagból hívhatnak le pár gombnyomással bármit, ha szükségük van rá. Ez gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a kép- és hanganyagokkal a szerkesztők ugyan olyan szabadon bánhatnak, mint az írott sajtóban dolgozó munkatársaik a szövegekkel, képekkel. Illusztrációkat, idézeteket, grafikus anyagokat, trükköket, tulajdonképpen bármit felhasználhatnak az editálás során, ami teljesebbé, informatívabbá tehetik az adásba küldendő anyagot. A kész riportokból aztán a stúdiók irányítótermeiben a szerkesztők összevágják az adásba kerülő összeállítást. Gyakran úgy, hogy például egy híradóműsor elején még nem minden kockát illesztettek a helyére, s az adás ideje alatt is érkezhetnek komplett riportok, amelyeket beillesztenek a sugárzandó elemek közé.

Mellesleg az egyszerűbb hírműsoroknál az adás elkészítését is végtelenül leegyszerűsítették. Egy, legfeljebb két ember képes irányítani a stúdiót, például úgy, hogy a bemondó lábpedálokkal vezérli a kamerákat, megspórolva a kameramannok munkáját. De a híradókból is eltűntek korábban nélkülözhetetlennek hitt emberek, például a stábnak, a bemondóknak különféle rendezői utasításokat tartalmazó feliratokat mutogató rendezőasszisztensek, akiknek a munkáját a rendszer pótolja.

Az archivált anyagok hatékony felhasználását az új adatmodell teszi lehetővé. A videófájlok mellett megjelenik (mert együtt tárolódik) a velük kapcsolatos minden fontos felhasználási információ. Az anyag szerzői, a keletkezés időpontja, a jogtulajdonosok, hányszor játszották le, stb. Ebből a szerkesztők tudhatják, hogy mit és hogyan használhatnak fel. Ráadásul nincs szükség külön adminisztrációra, időt rabló keresgélésre, engedélyeztetésekre, mert mindezt a rendszer készen nyújtja.

A digitalizálás nem csak hatékonyságot, s a rendszer rugalmassága révén a fogyasztói, nézői igényekhez jobban alkalmazkodó műsorstruktúrát és programokat eredményezett, hanem jobb élvezeti minőséget is. A digitális reprodukció és adattovábbítás mellett ugyanis a fájlok minősége egyáltalán nem romlik, s az új grafikai lehetőségek sokkal látványosabb megjelenést tesznek lehetővé. A digitális tartalmakhoz nem csupán a televízió Stockholmi központjában férhetnek hozzá a munkatársak, hanem minden szerkesztőségben, az ország legtávolabbi pontján is. A rendszer hátterében egy szélessávú 2,5 gigatbit/sec kapacitású rendszer áll, de a legtávolabbi pontra is 155 megabit/sec sávszélességen jutnak el az adatot. Így az archívumot képesek naponta hatszor teljesen frissíteni. De nem a sebességre, hanem a megbízhatóságra és a minőségre törekszenek, ezért lassan töltenek fel, egy 2 perces riportot 20 perc alatt.

Tévéből multimédia-intézmény (Oldaltörés)

„A közszolgálat azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló pénzt a leghatékonyabban kell elkölteni. A kormány ugyan nem a tulajdonosunk, de felügyeli a gazdálkodásunkat azzal, hogy meghatározza a tv-előfizetési díjakat. Korábban az SVT monopólium volt, de ma már három nagy és sok kicsi, főleg reklámokból finanszírozott kereskedelmi csatornával kell megküzdenünk. Számunkra nem megengedett, hogy hirdetéseket sugározzunk, csak egyes, főleg sportműsorok szponzorációjára van lehetőség” – fejtette ki Niklas Krantz, az SVT digitális projektjének vezetője. Bár az SVT számára a nézettség növelése nem jelent kötelező feladatot, de igyekeznek minél több nézőhöz minél több érdeklődési területet lefedve eljutni. Ezért az SVT-t nem tekintik már tévétársaságnak, sokkal inkább egy olyan multimédiavállalkozásnak, amely az intézmény adatbázisaiban tárolt igen értékes anyagokat különféle csatornákon (egyre inkább az interneten, például tematikus portálokon keresztül is) képes eljuttatni a fogyasztókhoz. S ami nem mellékes, hogy ezt ugyan annyi pénzből kell kivitelezniük, mint amennyi eddig a rendelkezésükre állt.

A svéd tévéhíradó stúdiója. Szinte magától megy
© SVT
Erre azért van lehetőség Krantz szerint, mert a hagyományos televíziós (úgynevezett broadcasting) technológiánál az IT-megoldások sokkal olcsóbbak. Magyarán egy hatalmas keverőpultokkal, céleszközökkel berendezett stúdió vagy archiváló rendszer sokkal drágább, mint az adatbázisokon és fejlett szoftvereken alapuló informatikai rendszerek, amelyek közönséges (ámbár bizonyos funkciókban nagyteljesítményű) számítógépeket használnak. A broadcasting eszközök elavulási ideje 15-30 év, az IT-eszközöké 3-10 év. Így az utóbbiakat 3-5-ször gyakrabban kell cserélni, de a költségek is ennek megfelelően alacsonyabbak. Ez azt jeleni, hogy a technológia mindig viszonylag korszerű szinten tartható anélkül, hogy többet kéne költeni rá, mint eddig, ráadásul nem hullámszerűen jönnek a beruházások, hanem "szétterülnek" az évek során.

Niklas Krantz mellesleg az egész fejlesztés legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a rendszer működik. Az újságírók szeretik, hiszen végig képesek kontrollálni a kreatív folyamatokat, jobban mesélhetik el a sztorikat, s emiatt sokkal jobb műsorokat tudnak készíteni. Így a nézők is elégedettebbek. És mi más számíthatna a közszolgálati tévében?!

Meixner Zoltán , Stockholm

MTI Média

A tavalyinál több pénzt kap a köztévé és a rádió

A kormány az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés fejezeti könyvei arra tett javaslatot, hogy a Magyar Rádiót (MR) a 2005. évinél 100 millió forinttal nagyobb összeggel, 5,23 milliárddal támogassa, az MR művészeti együttesei pedig az ideihez hasonló 700 millió forintos összeget kapjanak.

MTI Média

Kétszáz munkatársától válhat meg a köztévé

Százötven-kétszáz munkatársától válhat meg a leépítés ez évi második körében a Magyar Televízió (MTV) Rt. - értesült a közszolgálati médium menedzsmentjének egyik, neve mellőzését kérő tagjától.

MTI Itthon

Az SZDSZ kevesebb közszolgálati tévét akar

A közszolgálati médiumok rendszerének átalakítását, ezen belül a köztelevíziók, -csatornák számának csökkentését tartja kívánatosnak az SZDSZ - hangsúlyozta Pető Iván sajtótájékoztatóján.

Média

Startra kész új televíziók

Öt új tematikus televízió is szeretne betörni a magyar piacra. Csakhogy a kábelszolgáltatók hálózata betelt, az új közszolgálati tévék indulása pedig sokak szerint jogilag is aggályos.

Láthatatlan fegyverekkel harcolnak egymás ellen a világ nagyhatalmai

Láthatatlan fegyverekkel harcolnak egymás ellen a világ nagyhatalmai

Éhes és kifáradt jegesmedve sétált el egészen Norilszkig

Éhes és kifáradt jegesmedve sétált el egészen Norilszkig

Külön kormánybiztosa lehet a magyarországi 5G-s fejlesztéseknek

Külön kormánybiztosa lehet a magyarországi 5G-s fejlesztéseknek

Bors: Letartóztathattak egy embert a több mint egy hónapja eltűnt maglódi vállalkozó ügyében

Bors: Letartóztathattak egy embert a több mint egy hónapja eltűnt maglódi vállalkozó ügyében

Köszi, Trump: Magyarországon építhet gyárat a világ legnagyobb kerékpárgyártója

Köszi, Trump: Magyarországon építhet gyárat a világ legnagyobb kerékpárgyártója

Elvégezték a javítást, újra fogad és indít járatokat Ferihegy

Elvégezték a javítást, újra fogad és indít járatokat Ferihegy