Ez a 2008-ra jósolt érték mintegy 15,8%-os átlagos szakemberhiányt jelent. A felmérésben megvizsgált 31 ország harmadában az ilyen irányú ismeretek iránti kereslet három év múlva több mint 20%-kal fogja meghaladni a kínálatot. A „deficit” mindenekelőtt a kelet-európai országokat, azok közül is elsősorban a nem EU-tagállamokat fogja súlyosan érinteni.

A szűkös szakemberkínálat komoly kihívást jelent a szervezetek számára, hiszen amellett, hogy kontinensszerte megnehezíti a fejlett technológiák elterjedését, a vállalatok közötti versenyt és a gazdasági növekedést is hátráltatja. A jelentés szerint a szakemberhiány visszavetheti Európa versenyképességét a nemzetközi piacokon, és veszélyeztetheti az Európai Bizottság gazdaságpolitikai célkitűzéseit is. A fejlett hálózati technológiák elterjedési ütemére vonatkozó IDC-előrejelzéseket – ami 2008-ig évente 18%-os bővülést jósolt –, valamint az Európai Unió versenyképesség-javító stratégiáját figyelembe véve ez az elmaradás még szembetűnőbb lehet.

Azok az országok sem lehetnek túlzottan derűlátóak, ahol az elemzés 2008-ra csupán kis arányú szakemberhiányt helyezett kilátásba, hiszen ez a mutató sok esetben igen nagy számokat takar. Az Egyesült Királyság 2008-ban várhatóan 9,3%-os hiánnyal fog küszködni, ami a felmérésben érintett országok közül a legalacsonyabb arányt képviseli. Ez a mutató a szükségesnél körülbelül 40 ezer szakemberrel jelent kevesebbet, miközben Ukrajna esetében a 33,5%-os eltérés ténylegesen 28 ezer főt rejt. Ez egyben azt is jelenti, hogy bizonyos országokban az azonnali és gyors beavatkozással már rövid távon is jelentős fellendülést lehetne elérni.

A képzés jelentőségét mutatja, hogy a szervezetek 60%-a nyilatkozott úgy, hogy üzleti folyamataik mellett a vevőikkel, partnereikkel, illetve beszállítóikkal folytatott kommunikáció során is a hálózataikra támaszkodnak. 80%-uk úgy látja, hogy a hálózatok fontossága a jövőben még tovább fokozódik.

A vállalatok túlnyomó részénél egyre nagyobb az igény az üzleti és más irányú tudással bíró informatikai szakemberek iránt. Úgy vélik, a hálózati technológiai beruházásokkal kapcsolatos döntésekhez egyre fontosabbak az üzleti ismeretek.

A szakemberhiány hátterében a fejlett technológiák rohamos európai elterjedése mellett többek között az e-üzleti vállalakozások gyors térhódítása, valamint az Európa-szerte tapasztalható elégtelen képzési programok állnak.

A fejlett technológiák terén tapasztalható kereslet-kínálat elemzésén túl a „ Networking Skills in Europe: Will an Increasing Shortage Hamper Competitiveness in the Global Market” (Hálózati szakemberek Európában: Veszélybe sodorhatja-e a növekvő hiány Európa nemzetközi versenyképességét?) című tanulmány az általános hálózati ismeretekkel és képesítéssel kapcsolatos jövőbeli igényeket is megvizsgálta. A felmérés emellett a szakemberfelvétel során támasztott követelmények eddigi és jövőbeli tendenciáit is górcső alá vette. A tanulmány legfontosabb következtetései:

· A megkérdezett vállalatok 70%-a szerint a biztonsági ismeretek, 69%-a szerint a vezeték nélküli technológiák, 57%-a szerint pedig az IP-telefóniával kapcsolatos ismeretek jelentősége fog növekedni a jövőben. A válaszok a szervezetek földrajzi elhelyezkedése és mérete szerint csak igen csekély eltérést mutatnak.
· A hálózatokat a közszférában működő szervezetek használják a legkisebb mértékben (57%), míg a hálózathasználatban a távközlési szolgáltatók járnak az élen (87%).
· A hivatalos szakképesítéseket az európai szervezetek mintegy 72%-a tartja fontosnak, elsősorban a munkaerő-felvételnél. Ez különösen igaz a közszférára.
· A jelentés alapjául szolgáló tanulmány rámutat arra, hogy a megkérdezettek harmada felvételiztetett jelentkezőket az elmúlt egy év során, és közel felük úgy nyilatkozott, hogy nehéz volt megfelelő szakismeretekkel rendelkező jelöltet találni.

A felmérés összességében azt mutatja, hogy a vállalatok és intézmények által igényelt szaktudás Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt átalakulóban van. Nem csupán az üzleti folyamatok és az infokommunikációs technológiák kapcsolata válik mind szorosabbá, de a hálózatok egyéb informatikai technológiákkal való bővülése is újfajta követelmények elé állítja az IT-szakembereket.

„A hálózati ismeretekkel rendelkező szakemberek hiánya országonként és régiónként eltérő. Minden területnek egyedi eszközökkel kell felszámolnia a hiányt. Megpróbálhatják például a diákokat és a munkanélkülieket visszacsábítani az informatikai munkakörökbe” – vélte Marianne Kolding, az IDC piacelemző munkatársa, majd hozzátette: „A 90-es évek végén a munkaadók, az ICT-iparág és a kormányzati szervek közötti együttműködés elősegítésére kifejlesztett modellel talán az új szakemberek képzésének problémája is sikerrel megoldható lesz az elkövetkezendő években.”