A módosítás szerint a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből azok is hozzájuthatnak majd az elmaradt munkabérhez, akik követelése a felszámolási eljárás befejezése után válik esedékessé: akik a felszámolási eljárás során felmondási védelem alatt állnak, például gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon vannak. Részükre a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt járó átlagkereset és végkielégítés akkor válik esedékessé, amikor a bíróság a munkáltató megszűnését megállapító végzése jogerőre emelkedik.

A felszámolási eljárás viszont erre az időpontra lezárul, a felszámoló által elkészített záró vagyonmérleget a bíróság már elfogadta, a felszámoló megbízatása megszűnik. Ezért jelenleg nincs arra lehetőség, hogy a felszámoló a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből a támogatást megigényelje. A módosítási tervezet ezen változtat.

Javasolja, hogy a felszámoló legyen köteles a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül a záró vagyonmérleg elkészítését megelőzően a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni, és kifizetni a felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak a felszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló bérkövetelését, amennyiben annak kifizetésére nincs elegendő fedezet.

A javaslat pontosítást tartalmaz a megigényelhető támogatás munkavállalónkénti legmagasabb összegével kapcsolatban is. Nem alakult ki egységes jogalkalmazási gyakorlat például arra, hogy a támogatás felső korlátját milyen időszakra vonatkozóan kell érvényesíteni, naptári évre vagy az adott felszámolás időtartamára. E joghézagot is pótolja a javaslat.

A változás pontosan leírja, hogy a támogatás munkavállalónként a tárgyévet megelőző második év a KSH által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszöröséig érvényesíthető. Ez a pontosításon kívül az összeg emelését is jelenti négyszeresről az ötszörös mértékre.

A csődtörvényben is szerepelne a javaslat szerint, hogy a felmondási védelem alatt álló, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnő munkaviszonyú munkavállalók bérbiztonságát erősíteni kell. A felszámolónak a juttatásokat igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként kellene nyilvántartásba venni és kielégíteni a kielégítési sorrend általános szabályai szerint.

A csődtörvény módosításával a munkavállalói követelések kielégítése a felszámolás során ismét előnyt élvezne a jelzálogjogosultak, például hitelező bankok, követelései előtt. Ez a 2007. január 1-jén hatályba lépett módosítás előtti helyzet visszaállítását jelentené.

A munkavállalók erőteljesebb szociális védelme miatt a javaslat szerint indokolt lenne az is, hogy a jelzálogjogosult a zálogtárgy értékesítése esetén a bevétel 100 százaléka helyett csak annak az 50 százalékát követelhesse. Ezáltal nőne a felszámolási eljárás hitelezőinek – köztük a munkavállalóknak – a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet iránti követeléseinek kielégítési alapja.

Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy a zálogjogosultak kielégítésének ilyen változtatása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium javaslata. Miután a javaslat jelenleg a szokásos egyeztetési folyamaton "megy át", nem eldöntött, hogy bekerül-e a végleges törvénymódosítást javasló szövegbe.

Miután a zálogjogosultak kedvezőbb kielégítésének szabálya ez év első napjától hatályos, elég gyors lenne az újabb módosítás, amely visszatérést jelentene a korábbi szabályokhoz. Értesülések szerint a zálogjogosultak kedvezőbb kielégítésért a korábbi módosítás során a bankok lobbiztak - sikeresen.

A javaslat szerint módosulna az illetéktörvény is, a munkavállalók az 50 ezer forintos illeték megfizetése nélkül, illetékmentesen kezdeményezhetnék az elmaradt munkabér megfizetését.