Az ÁSZ tájékoztatása szerint a Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésének átfogó ellenőrzését, az ellenőrzés tapasztalatait szerdán teszi közzé honlapján az ÁSZ. Az ellenőrzés alá vont időszakban - 2004-2007 első fele között - a munkanélküliség kedvezőtlenül alakult Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a munkanélküliségi ráta 2004-ben 6,1, 2006 elején 7,8, és 2007. május-júliusban pedig 7 százalékos volt. A strukturális egyenlőtlenségek - például a területi, kor és végzettség szerinti különbségek - tartóssá váltak. A bér- és járulékkedvezmények bővülő, egyben új módon - alanyi jogon - történő igénybevételének 2005-től megnyílt lehetőségei hozzájárultak a hátrányos helyzetűek, például 50 év felettiek, vagy a pályakezdők foglalkoztatásának növeléséhez.

Az új jogszabályokkal ugyanakkor a tartalmukban egymást átfedő támogatások, többek között a különböző járulékkedvezmények köre is bővült. Ezért a támogatási rendszer nehezen volt átlátható. A Munkaerőpiaci Alap bevételei 2004-2006 között 28,9 százalékkal 311,5 milliárd forintra, kiadásai 18,4 százalékkal 289,5 milliárdra nőttek. A kiadások szerkezete 2004-2006. között kis mértékben, 1999-től azonban jelentősen módosult.

A kiadások növekvő részét 1999-ben még 7 százalékát, 2004-ben 31 százalékát és 2006-ban pedig már 33 százalékát alaprészeken kívüli tételekre fordították. Az aktív eszközök kiadásokon belüli aránya az új, a foglalkoztatási és a rehabilitációs alaprészen kívüli tételekkel - például EU-s társfinanszírozással - az 1999-es 28 százalékról 2004-2006-ban 41-42 százalékra emelkedett. A passzív kiadások részaránya 57 százalékról mintegy egyharmadra, 2004-ben 34 százalékra, 2006-ben 32 százalékra csökkent.

A foglalkoztatási alaprész felhasználása három év során 147,7 milliárd forintot tett ki, és mintegy 630 ezer főt érintett. A foglalkoztatási célokra is tekintettel, a központi keret felhasználásánál 27 százalékról 46 százalékra emelkedett a munkahelyteremtő és munkahelymegőrző programok támogatásának aránya.

A munkaügyi szervezet a változó működési feltételek mellett több intézkedést is hozott a feladatok hatékonyabb ellátására. Így a regionális intézményi rendszert és működését meghatározó, nem teljesen kiérlelt jogszabályokat az új regionális munkaügyi központok tapasztalatai alapján módosították.

A 2007. január elsejétől létrehozott intézményi struktúrát áprilistól egyszerűsítették. Az úgynevezett regionális kirendeltségeket megszüntették. A munkaügyi központok megyei hálózatának régiós átszervezésénél, a központilag elrendelt létszámcsökkentés végrehajtásánál a kirendeltségek "leterheltségében" meglévő különbségeket figyelembe vették.

A munkanélküli ellátások és támogatások megítéléséhez, nyomon követéséhez, eredményességük értékeléséhez biztosítsa a munkaerőpiaci szervezet hozzáférését a munkaügyi nyilvántartások - például az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis - adataihoz.