Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Összeférhetetlenségi eljárást kellene indítani minden olyan egyetemi vezető ellen, aki oktatási tevékenysége mellett vezető pozíciót tölt be valamely társaságnál; a Világgazdaság által megkérdezett egyetemi vezetők szerint ennek a tavaly meghozott szabálynak a betartása lehetetlen állapotokat idézne elő.
A lap írása szerint e szabály betartása azt jelenti, hogy az összeférhetetlenségi körbe tartoznak az egy-két fős bt.-k és kft.-k is, amelyeken keresztül az egyetemi oktatók cikkeik, előadásaik, könyveik után fel tudják venni a honoráriumot. Mint a cikkben olvasható, e problémával már a Rektori Konferencia is foglalkozott.
Amennyiben az akadémiai törvény jelenleg folyó módosításakor e problémát nem rendezi az Országgyűlés, akkor erre legkorábban júniusban kerülhet sor a felsőoktatási törvény módosításával.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.