Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kutatás során megkérdezett válaszadók fele úgy vélte, hogy alapvetően rosszabbak lettek az elhelyezkedési lehetőségek szakterületén. A másik csoportot azok alkották, akik ebben a tekintetben lényeges változást nem láttak saját szakterületükön (40,9 százalék). Pozitív hatást csak igen kevesen (5,1 százalék) feltételeztek. Az eredményeket tekintve lényeges eltérések tapasztalhatók a különböző képzésterületeket képviselő válaszadók között.
Három területen egyértelmű többségben vannak az optimista álláspontot elfoglalók: a nemzetvédelmi és katonai, az informatikai és a jogi-igazgatási területen. (Ez utóbbi esetében meg kell jegyezni, hogy a jó eredményt elsősorban a rendőrtiszti főiskola hallgatóinak feltűnően pozitív várakozásai eredményezték, a képzésterület legnagyobb részét kitevő jogászképzésben résztvevők álláspontja az átlagoshoz közelít.) Az informatikus hallgatók kifejezetten bizakodóak elhelyezkedési lehetőségekeit illetően, hiszen csak kevesebb, mint egyharmaduk (29,2 százalék) tapasztal negatív folyamatokat. A társadalomtudományi és a bölcsészettudományi szakokon tanulók átlagosnál pozitívabb várakozásai ellentétben állnak több szakértő véleményével.
A gazdasági szakos hallgatók az egyik legpesszimistább csoportot alkotják, hiszen közel kétharmaduk (63,2 százalék) kifejezetten negatív tendenciákat tapasztal saját szakterületén, legalábbis rövidtávon. Ez azért is érdekes eredmény, mert a közvélekedés éppen ellentétes képet fest a pénzügyi szféráról. A legpesszimistábbak azonban az agrárhallgatók: több mint kétharmaduk (68,2 százalék) úgy vélekedik, hogy elhelyezkedési kilátásai kifejezetten romlottak az utóbbi egy évben.
Az egyetemisták, főiskolások munkaerő-piaci várakozásait, elhelyezkedési terveit vizsgáló kutatást az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. az Országos Felsőoktatási Információs Központ koordinálásával végezte. A Diplomás pályakövetés 2009. című kutatási programban a hazai felsőoktatási intézmények nappali munkarendben tanuló hallgatói vettek részt, személyes megkeresés útján. Az első országos vizsgálatban összesen 7 837 nappali alap- és osztatlan képzéses hallgatót kérdeztek. A második országos vizsgálat 2009 őszén indul, amikor 5500, két éve diplomát szerzett fiatalt keresnek fel személyesen a kérdezőbiztosok, a hallgatói vizsgálathoz hasonlóan képzésterületek és nemek szerint, országos reprezentatív mintát produkálva.
