A vidéki felsőoktatási intézmények munkahelyek ezreit biztosítják, számos vidéki városban - így például Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán, Egerben - a gazdaság motorja az ott tanuló hallgatók költése, így létszámuk jelentősebb csökkenése vagy a főiskolák bezárása megrendítheti a helyi gazdaságot - vélik az AAM Tanácsadó Zrt. nemrégiben megjelent, Gyorsítósáv című tanulmányának szerzői, többek között Árva László és Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor.
 
A tanulmány szerint a külföldi hallgatók jelenthetik a kitörési pontot, hiszen minden 10 külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre, emellett a diákok jelentős összegeket költenek lakhatásra, étkezésre, szórakozásra. Debreceni és szegedi kutatások szerint átlagosan 140–180 ezret, Budapesten 200 ezer forintot is elköltenek havonta az ilyen szolgáltatásokra, míg egy magyar diák csak 40 ezret. 
  
A lap emlékeztet arra, hogy a fizetős külföldi hallgatók Magyarországra csábításával régóta próbálkozik a magyar felsőoktatás, létszámuk azonban alig-alig emelkedett az utóbbi években. Szakemberek szerint ennek oka, hogy még mindig kevés az angol nyelvű képzés, kevés a kollégiumi férőhely, és az is, hogy az Ázsiából nagy számban érdeklődő diákok gyakran nehezen kapnak vízumot, így sokszor Csehország, Románia vagy Szlovénia "viszi el" őket.