Az egyenlő bánásmód munkahelyi érvényesítése éppúgy a HR feladata, ahogy a vezetőké, ezért fontos tisztázni a fogalmakat. Melyek a munkavállalókat sújtó diszkrimináció fajtái?
Magyarországon 16 százalék körüli a bérkülönbség a férfiak javára az Állami Foglalkoztatási Szolgálat friss statisztikája szerint. Nemi diszkriminációra ebből nehéz következtetni, mert csak ugyanazt a munkát végző férfi és nő közötti bérkülönbség számít hátrányos megkülönböztetésnek. Kéri Ádám, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa a hatóság elé került nemi szereppel kapcsolatos ügyek közül egy 2009-es esetet hozott fel elrettentő példaként: mi történik akkor, ha a munkáltató fittyet hány a törvényekre és önkényesen úgy dönt, hogy a férfi kolléga munkája többet ér.
Jogeset: elhanyagolható-e a 40 ezer forintos bérkülönbség?
Egy hölgy azzal a kérelemmel fordult az EBH-hoz, hogy munkáltatója megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, mivel fizetését ugyanazon munkakörben dolgozó férfi kollégája fizetésénél alacsonyabb összegben határozta meg. A munkáltató ráadásul ezen gyakorlatán akkor sem változtatott, amikor a dolgozó a három fős csoport élére került. Kérelmező azt is sérelmezte, hogy jelen eljárás megindítását követően munkaviszonya megszüntetésére kényszerült.
A munkáltató teljesítménybeli és munkaköri különbségekkel védekezett. Kiemelte: a panasszal élő, valamint kollégája ugyanazon munkafolyamat más-más részeit látják el, és a munkáltató dönti el, melyik fontosabb. A cég anyagi helyzetére hivatkozva a hölgy vezetői kinevezésekor sem rendezte a béreket, mindössze ötezer forinttal emelte meg a fizetését.
A hatóság megállapította, hogy sérült az egyenlő munkáért, egyenlő bért elve és a munkáltató intézkedése a nőket - statisztikailag igazolhatóan - hátrányosan érinti. A hatóság kimondta, habár a munkáltató kompetenciája annak megítélése, hogy az egyes munkaköröknek, illetve munkafolyamatoknak milyen jelentőséget tulajdonít, azonban ezen döntésének objektív és átlátható alapokon kell nyugodnia. E vonatkozásban nem volt életszerű a munkáltató azon hivatkozása miszerint a pozíció értékét nem annak megnevezése (vezető), hanem az azt betöltő által végzett munka értéke határozza meg. A hatóság kiemelte: szintén nem elfogadható és nincsen összhangban az uniós gyakorlattal a munkáltató azon álláspontja, miszerint havi 30-40 ezer forintos fizetéskülönbség elhanyagolhatónak tekinthető. A hatóság döntéséről a cikk folytatásában olvashat.
Tartalmi partnerünk a HR Portal.