Két nő dolgozik majd egy férfi helyett?
Itthon az alkalmazottaknak mindössze öt százaléka dolgozik részmunkaidőben, ami az uniós átlag harmada. A kormány elképzelései szerint az atipikus foglalkoztatásnak e formája segítheti a szülés után a munkaerőpiacra visszatérő nők helyzetét. Kérdés, hogyan és mennyi idő alatt.
Járulékcsökkentésen alapuló ösztönző rendszerrel kívánja elérni a kormány, hogy a nők részmunkaidős foglalkoztatása ugrásszerűen növekedjen. „Ha valaki nyolc óra helyett kétszer négy órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet csak” – vázolta a kormány elképzelését Orbán Viktor október 18-án a parlamentben. A tervek szerint ez a foglalkoztatási forma hivatott javítani a kismamák munkaerő-piaci helyzetét, megkönnyítve visszatérésüket. Az elképzelés több kérdést is felvet: egyrészt, hogy hajlandóak lennének-e a munkaadók több fiatal nőt alkalmazni napi négy órában, vagy ezért el kell küldeniük egy vagy több, napi nyolc órában dolgozót, valamint, hogy hosszú távon kifizetődő-e, ha a részmunkaidős állások kedvezményezettjei a szülés után visszatérő nők. Akiket a munkáltató a törvény szerint köteles tovább foglalkoztatni.
„Az élet fogja eldönteni, hogy a munkáltatónak megéri-e egy helyett két "fél" alkalmazottat felvenni, járulékkedvezmény fejében. Az viszont biztos, hogy az ilyen megoldások idegenek az egykulcsos rendszertől, mivel tovább bonyolítják az elszámolást, nyilvántartást” – válaszolta megkeresésünkre Angyal József, az Adózóna adószakértője egy másik aspektust is megvilágítva. Mint mondta, egy ilyen intézkedés diszkriminatív, mert adott esetben arra ösztönzi a foglalkoztatót, hogy bocsásson el egy teljes munkaidőben dolgozó férfi alkalmazottat és vegyen fel helyette két négy órában foglalkoztatott nőt. A nemi megkülönböztetést pedig tiltja a törvény.
Nem szükségszerű, hogy a munkaadó így jár el, ugyanakkor tény, hogy itthon a részmunkaidős foglalkoztatás még nem annyira népszerű, mint Nyugat-Európában, és a cégek aligha fognak egyik pillanatról a másikra tömegesen részmunkaidős állásokat teremteni. „Ennél az atipikus foglalkoztatási formánál az uniós átlag 17 százalék (a teljes foglalkoztatáson belül). Magyarországon ez az arány mindössze 5 százalék, vagyis az uniós átlag egyharmada” – vázolta a jelenlegi helyzetet Köves Balázs, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnökhelyettese, a munkaerő-kölcsönző szekció vezetője.
A 2010 áprilisától júniusig terjedő időszakot tekintve több mint 213 munkavállaló dolgozott itthon részmunkaidőben, ebből 138 600 nő. Számuk egy év alatt 4 ezerrel emelkedett. Érdekes tendencia, hogy a férfiak körében egy év alatt csaknem 5 ezerrel, 74 800-ra csökkent a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, noha 2009 harmadik és negyedik negyedévében számuk már 85 ezer fölött volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Magyarországon a második negyedévben összesen 3 778 900 foglalkoztatottat tartottak nyilván, közülük 213 ezren dolgoztak részmunkaidőben. A legjellemzőbb részmunkaidős terület máig az adminisztráció, az üzemeltetés, a call-center.
Ha megnézzük, hogy egy éven belül milyen dolgozói állományt érintő lépésekre készülnek a cégek, kiderül, hogy 56,2 százalékuk stagnálással számol, tehát nem tervez létszámbővítést, 27,2 százalék helyezte kilátásba új munkaerő felvételét, míg 16,6 százalék leépítéseket valószínűsít – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) idei, negyedik negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felmérése szerint. Arról viszont nincs adat, hogy hány részmunkaidős állás létrehozását tervezik a cégek. „Aki elkötelezett, vállalja, hogy új munkahelyeket teremt, annak csábító lesz a járulékkedvezmény, különösen a kis- és középvállalkozóknak. Ugyanakkor önmagában ez még kevés, a járulékkedvezménynek bérnövekedéssel is együtt kellene járnia” – véli Köves Balázs, hangsúlyozva, hogy válság után az atipikus foglalkoztatásnak komoly munkahelyteremtő hatása lehet hosszú távon.
Nyugat-Európában jól bevált forma a job sharing, az állásmegosztás – hoz példát az állománybővítés sajátos, itthon alig ismert és alkalmazott módszerére az SZTMSZ elnökhelyettese. Ennek lényege, hogy ketten – például a munkaerő-piacra visszatérő kismamák – napi négy-négy órában összeállnak, és egymás között osztják fel munkaidejüket, miközben közösen felelnek az elvégzett feladatokért. A részmunkaidős állások megteremtésének itthon nem a szabályozás a fő akadálya, hanem az, hogy a napi négy órában dolgozó munkavállaló nem tud annyit keresni, hogy eltartsa magát – teszi hozzá Köves Balázs.
| Nők és férfiak |
A KSH adatai szerint a nők körében a 2010 áprilisától júniusig terjedő időszakban a 15-19 évesek körében volt a legmagasabb a munkanélküliség: 42,3 százalék. Esetükben viszont még nem kulcskérdés a gyermekvállalás. A 20-24 évesek körében 22 százalék, a 25-29 évesek esetében 12,8 százalék, a 30-34 évesek körében pedig 9,3 százalékos volt a munkanélküliség. E korosztály tagjai érintettek leginkább, számukra létfontosságú, hogyan térjenek vissza a munkaerő-piacra szülés – és néhány év kihagyás – után. A 35-39 éves női munkavállalók körében 10,8 százalék, a 40-44 évesek körében 9,1 százalék, a 45-49 évesek körében 9,3 százalék, a munkanélküliség, míg az 50-54 évesek között 8,3, az 55-59 éveseknél pedig 8,1 százalék az arány, amely nem változott kiugróan az elmúlt év hasonló időszakához képest. Ha megnézzük, hogy a férfiak körében hogyan alakul a munkanélküliek száma korcsoportonként, kiderül, hogy a 20-24 évesek körében 27, 2 százalék, a 25-29 évesek esetében 15,1, míg a 30-34 évesek között 11,1 százalék, vagyis magasabb, mint a nőknél - ugyanezeket a korcsoportokat tekintve. Ugyanakkor tény, hogy a férfiak körében jóval több a feketemunkás, gondoljunk csak a építőiparban vagy mezőgazdaságban munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatottakra. |
