Kettőt fizet, egyet kap: újfajta álláshalmozást szült a home office
Sokan rájöttek, hogy munkájuk valójában nem kíván egész embert, s ezért beszereztek még néhányat – persze egész fizetésért.
Sokan rájöttek, hogy munkájuk valójában nem kíván egész embert, s ezért beszereztek még néhányat – persze egész fizetésért.
Sem az öt fő alatti foglalkoztatókat, sem a részmunkaidőben dolgozók keresetét nem számítja bele statisztikáiba a KSH.
Most az a kérdés, hogy a magyar ”kurzarbeit” lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra.
A munkaképes magyar nők alig 7 százaléka dolgozott félállásban a statisztikák szerint - ez jóval kevesebb, mint az uniós átlag. Pedig sokan dolgoznának a gyereknevelés mellett.
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi, hogy újragondolják a dolgozók foglalkoztatási jogviszonyát – erre mutatott be példákat az Adózóna.
A legtöbben Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében dolgoznak, a legkevesebben Nógrádban.
Gyakori tévhit, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak arányosan jogosult szabadságra. Csakhogy a munka törvénykönyve nem tesz különbséget a szabadság mértéke kapcsán a rész- és a teljes munkaidő között, egész másról szól a számítás. Ezt mutatta be az Adózóna.
Nincs hely, ahol többet kellene dolgozniuk a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak, mint itt, és a teljes munkaidősök is csak két országban dolgoznak többet a magyaroknál.
Nem törődik a kormány azzal, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást vagy a távmunkát díjazza, pedig a magasabb támogatásokkal sem lesz olcsó feladat egy nagycsalád megélhetését biztosítani. Ráadásul a munkaerőhiány is megnőne, ha valóra válna a kormány terve.
Dupla annyian dolgoznak részmunkaidőben a Lidlben, az Aldiban vagy a Pennyben, mint a Tescóban, a Sparban vagy az Auchanban.
Nem véletlen, hogy a kisboltosok közül sokan visszasírják a boltzárat, a nagyobb üzletek, például a Lidl, a Tesco vagy az IKEA pedig többféle módszerrel igyekszik csökkenteni a pótlékokat.
Hogyan kell kiadni a részmunkaidős dolgozó szabadságát egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén - ennek a részleteit járta körül az Adózóna.
A kormány úgy gondolja, ha több részmunkaidős állás lenne, a gyerekes nők előbb visszamehetnének dolgozni, és többen is vállalnának gyereket. A részmunkaidős állások viszont rosszul fizetnek, bizonytalanok, és még inkább a nőkre tolják a házimunka terheit.
Korlátozott a szakképzés a Miskolci Egyetemen, ezért a fiatalok a fővárosba vagy Debrecenbe mennek tanulni – és vissza sem térnek Borsodba.
Egyetlen ország van csak az EU-ban, ahol kevesebben dolgoznak részmunkaidőben, mint nálunk.
Orbán Viktor szokásos múlt péntek reggeli Kossuth rádiós Szabad Nép Húszpercében kijelentette: szeretne átfogó megállapodást kötni a magyar nőkkel. Egyrészt kár, hogy mi az elmúlt években (évtizedekben?) már ezerszer elmondtuk, hogy mit szeretnénk, csak senki nem hallotta meg, másrészt eleve már a kérdésfeltevés hibás. Vélemény.
Hogyan kell kiadni a szabadságot annak a munkavállalónak, aki például csupán heti egyetlen napot dolgozik? Melyek a részmunkaidő sajátos szabályai? Ennek a részleteit mutatta be az Adózóna.
Még úgy sem éri el a magyar dolgozók között a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az 5 százalékot, hogy sok cég valószínűleg csak papíron jelenti be 4 vagy 6 órára a dolgozóit.
A trükkök között az egyik régit, a teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidős bejelentését még mindig alkalmazzák, de nemcsak így ügyeskednek a munkaadók.