Doktori fokozatával fizethet a német védelmi miniszter plágiumgyanús disszertációjáért. A copypaste bárónak csúfolt Karl-Theodor zu Guttenbergéhez hasonló esetek nálunk is előfordultak: tavaly a Budapesti Corvinus Egyetem két doktoranduszáról derült ki, hogy disszertációjukban megfelelő hivatkozás nélkül használtak fel más szerzőktől származó szövegrészeket. Az egyik esetben ráadásul pont az a tanár kapta elbírálásra a dolgozatot, akitől a hallgató az ominózus bekezdéseket „kölcsönözte”.
A plagizáló debreceni hallgatót végleg kizárták az intézmény doktori programjából, nem úgy, mint a másik diákot, akiről csak a védés után derült ki, hogy plagizált. „A rektorhoz érkezett a bejelentés, hogy az értekezésben hivatkozás nélkül szerepelnek másoktól átvett szövegek. Lefuttattunk egy plágiumkeresőt, és kiderült, hogy a dolgozat 14 százaléka más művekből származik, a forrásmegjelölés azonban hiányzott” – meséli Csehné Nárai Szilvia, az Egyetemi Doktori Tanács titkára. Bár a hallgatót nem zárták ki, két évet kell várnia, hogy újra beadhassa az értekezést – alaposan átírva és a megfelelő hivatkozásokkal ellátva.
A Debreceni Egyetem egyik volt hallgatója már megkapta a doktori címet, amikor a plágiumra fény derült. „A panasz közvetlenül az Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságához érkezett. Az ügyet az eseti bizottság vizsgálta ki, amely megállapította, hogy a bepanaszolt PhD-értekezésének megírása során más szerző könyvének több mint 70 oldalát hivatkozás nélkül vette át, plágiumot és ezzel súlyos etikai vétséget követett el” – mondja az esetről Fésüs László, a bizottság elnöke. Hogy mi lett hallgatóval, elolvashatja az Eduline oktatási oldalon.
