Jelentősen szigorodna a hallgatók záróvizsgára bocsátásának szabályozása a készülő új felsőoktatási törvény azon, kodifikált tervezete szerint, amely a Magyar Nemzet birtokába jutott. Aki a hallgatói jogviszony megszüntetését követő ötödik év végéig nem teszi le a záróvizsgát, búcsút mondhat diplomájának, de korlátozás nélkül is csak két éven belül rakható le a vizsga, azt követően a vizsgaszabályzat feltételeket szabhat.

A jelenlegi szabályozás szerint a záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követően a hallgatói jogviszony megszűnése után határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető.

Szigorodna a javítóvizsgák számára és a tantárgyak felvételére vonatkozó szabályozás is, írja a lap. A tanegységek sikertelen teljesítése után újrafelvételükért fizetni kellene. Ha pedig a hallgató legalább három javítóvizsgán kudarcot vall, az iskola egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheti hallgatói jogviszonyát a tervezet szerint, a diák ezt követően ugyanarra a szakra nem is jelentkezhetne legalább négy félévig.

Annak a diáknak is megszűnne a hallgatói jogviszonya, aki egymást követően háromszor nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre.

A javaslat kitér arra is, hogy a külföldi állampolgárságú - magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező - személy - magyar állampolgárságára tekintet nélkül - felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül - hallgatói jogviszony keretében - magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathat. A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.

A felsőoktatási jelentkezési szabályok annyiban változnak, hogy összesen három intézménybe/szakra lehetne csak jelentkezni, de ha ugyanazon intézmény ugyanazon szakának államilag finanszírozott és költségtérítéses változatára is jelentkezik a hallgató, az egy jelentkezésnek számít.

A hallgatói önkormányzatoknak a tervezet szerint kisebb befolyásuk lenne az egyetem életét, gazdálkodását meghatározó döntésekre, csak akkor delegálhatnak tagot a szenátusba, ha a hallgatói önkormányzati tisztségviselők megválasztásán a hallgatók legalább fele részt vett. A térítési és juttatási vizsgaszabályzat kialakítása kapcsán a jövőben már csak véleményt fogalmazhatnak meg. A szenátus ülésein a személyi és vagyongazdálkodási kérdésekben nem volna többé szavazati joguk.

Felsőoktatási Tervezési Testület alakulna

A 116 oldalas javaslatról a távirati iroda is beszámolt,  eszerint az Felsőoktatási Tervezési Testület létrehozására tesz javaslatot, amely a miniszter - a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben - döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szakértői testülete lenne, elemzéseket és prognózisokat készítene a munkaerőpiac felsőfokú végzettségű szakemberigényéről, javaslatot tenne az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre, és annak elosztására. A testület a Felsőoktatási és Tudományos Tanács általános jogutódja lenne, és 2012. február 1-ig kell megalakulnia.

A Felsőoktatási Tervezési Testület véleményezné a felsőoktatásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, illetve a felsőoktatást szabályozó miniszteri rendeletek tervezeteit. A testület a miniszter felkérésére bármely, a felsőoktatást érintő kérdésben kialakítaná véleményét, állásfoglalását, javaslatát. A testületnek tizenhárom tagja lenne: egy tagot delegálnak a kamarák, kettőt az Gazdasági és Társadalmi Tanács, egy tagot a Magyar Rektori Konferencia, egyet a Magyar Tudományos Akadémia, egy-egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a szakminiszter, a foglalkoztatás - gazdaságpolitikáért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az Országgyűlés által elismert egyházak. A Felsőoktatási Tervezési Testület tagjait és elnökét a miniszter bízza meg négy évre, a megbízás egy alkalommal meghosszabbítható lenne. Az anyag kitér arra is, hogy 2012. szeptember 1-jén megszűnik a gazdasági tanácsok tagjainak megbízása.

Pedagógus ösztöndíjak

A tanárképzésben részt vevőket a kormány - az állami ösztöndíj mellett - pályázati eljárásban odaítélt pedagógus-ösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg. A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében meghallgatáson kell részt venniük. Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább két szakon folyik, a képzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítaná.

A tervezet rögzíti, hogy a felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat, feltéve, hogy az az alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.

A felsőoktatási intézménynek járó képzési támogatást a számított hallgatói létszám alapján kell meghatározni. A számított hallgatói létszám meghatározásánál egy hallgatóként kell figyelembe venni a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatót, míg a részidejű képzésben részt vevő hallgatók létszámát kettővel el kell osztani. Rögzítik, hogy a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert tudományegyetem, egyetem, vagy egyetemi kara - a kormány által meghatározott feltételekkel - "kutató" minősítést kaphat. A több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola pedig - a kormány által meghatározott feltételekkel - "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphatna.