Külföldön – főként Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban – már előszeretettel használják az álláskeresők a videó-önéletrajzot, Magyarországon azonban még kevesen ismerik. Egy maximum két perces videó felvételről van szó, melyből a munkáltató még a személyes találkozás előtt megismerheti a jelölt szakmai múltját, illetve legfőbb kompetenciáit. Vitathatatlan előnye, hogy a videó szereplőjére biztosan emlékezni fognak a hosszadalmas kiválasztási procedúra végén is.

A videó-önéletrajz hívei szerint a felvétel egyértelműen bizalmat épít munkáltató és álláskereső között. Az adott pozíciót meghirdető cég szakembere azonnal határozott következtetéseket vonhat le a jelölt beszédéből, fellépéséből, kinézetéből. Legfontosabb persze az, hogy legyen mondanivalója a pályázónak. Egy-két perc csupán arra elég, hogy az álláskereső kiemelje a legjelentősebb lépcsőfokokat szakmai pályafutásából. Természetesen a jelentkezőnek oda kell figyelnie a megjelenésére, így öltözetének illeszkednie kell az adott cég profiljához, csakúgy, mint a személyes interjú alkalmával.

Az álláskeresőnek a videó-önéletrajzban mindenképp összeszedettnek kell lennie, de legfőképp magabiztosságot kell sugároznia. Érdemes megemlítenie tanulmányait, diplomáit, illetve azt, milyen pozícióban szeretne elhelyezkedni. Kiemelheti pozitív tulajdonságait, erősségeit, de csakúgy, mint a hagyományos CV esetében, itt is kerülni kell a sablonos mondatokat. További versenyelőnyre lehet szert tenni akkor, ha a jelentkező kisfilmjét több nyelven is elkészíti, vagy egy videó-önéletrajzban mutatkozik be több idegen nyelven. A felvételt a pályázó feltöltheti saját honlapjára, de elküldheti az állást meghirdető cégnek e-mailben is.

Érdemes megvizsgálni a videó-önéletrajzot a HR-esek szemszögéből is. Nem biztató a kép, ha azt nézzük, hogy tíz álláshirdetésből kilenc esetében még mindig fényképes szakmai önéletrajzzal történő jelentkezést kérnek a pályázóktól. A beérkezett anyagok feldolgozása pedig sokszor továbbra is a lapszélre történő jegyzetelést és a „kupacolást” jelenti. Előnye, hogy felgyorsítja az előválogatást, emellett a filmből olyan információk is kiderülhetnek, amelyek egy írott anyagban soha nem szerepelnének.

Van olyan toborzás-kiválasztási szakember, aki a fénykép bekérését is túlzásnak tartja a pályázati anyagban, mondván, hogy a fotó befolyásol, a szakmai kompetenciák helyett a személyes adottságokra helyezi a hangsúlyt. Emellett szuggesztív és szubjektív, gyakran téves, és szinte mindig felületes benyomást kelt. Mások azonban pont ellenkezőleg, érdemi információforrásként kezelik, kiindulva a rendezett megjelenésből és a kisugárzásból. Egy spot igen sok információt közvetíthet a pályázóról, milyen a testbeszéde, mennyire meggyőző, hiteles, kompetens. Mindez felér egy rövid rostáló interjúval. Érdemes a pályázati anyaghoz kapcsolni, és a többlépcsős kiválasztási folyamat alatt akár újra és újra megnézni, majd a döntésnél figyelembe venni. A kiválasztás során a video-spotok feldolgozása, értékelése ugyanakkor felkészültséget, gyakorlatot igényel. Jobban hasonlít az Assessment Center (AC) értékelői feladatához, mint az önéletrajz alapján történő előszűréshez vagy a klasszikus interjúztatási technikákhoz.

Ugyanakkor a videó-önéletrajzot még kevés munkáltató kéri, és proaktívan kevesen is küldik annak ellenére, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően a néhány perces videó elkészítése nem igényel különösebb technikai apparátust. Az álláskeresők többsége által is használt eszközök (például mobiltelefon, notebook, fényképezőgép, kamera) alkalmasak a felvételek elkészítésére. Bár a videó-önéletrajz sokkal látványosabb egy Word dokumentumnál, mégsem pótolhatja a hagyományos CV-t. Lényege inkább a figyelemfelkeltésen van: az „újdonság varázsa” még megfoghatja a munkáltatókat, így könnyebben kitűnhet a pályázó a több száz hasonló kvalitású, szakmai tapasztalattal, iskolai végzettséggel rendelkező munkavállaló közül.

Mennyit kérnek egy profi videó-önéletrajzért? Megoldható-e ingyen is? A cikk folytatása a Jobline Magazinban.