Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az oktatási államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a szándékról szóló felmérések sem alapozzák meg a növekvő elvándorlást. A tájékoztatás szerint a fiataloknak sehol sem kell bejelenteniük, hogy külföldön folytatnak felsőfokú tanulmányokat, így erre vonatkozóan semmilyen tényszerű információ nem állt korábban és nem áll ma sem rendelkezésre.
Az oktatási statisztikákban kizárólag a különböző, hazai és külföldi ösztöndíjjal rövidebb-hosszabb ideig külföldön tanulókra vonatkozóan vannak adatok - rögzítették.
Kitértek arra is, hogy az oktatási államtitkárság a hiteles tájékoztatás érdekében nagyon fontosnak tartja, hogy az ebben a tárgyban születő cikkek szerzői, oktatáspolitikusai, szakértői pontosan jelöljék meg azokat a forrásokat, adatbázisokat, melyek igazolják állításaikat.
Az eduline.hu szombaton arról írt, bár még nincs hivatalos statisztika, az első becslések szerint jelentősen nőtt a külföldi egyetemekre készülők száma a hallgatói szerződések bevezetése és a 2012-es keretszámcsökkentés óta.
A TÁRKI felmérése alapján a felnőtt lakosság közel fele, 47 százalék akár éveket is dolgozna külföldön, 8 százalék pedig azt is el tudja képzelni, hogy végleg külföldön marad.
Ez az arány még magasabb a felsőoktatásban tanulók körében, a logisztikát tanulóknak például kétharmada vállalna munkát külföldön. Nem meglepő, hogy a külföldi egyetemek iránti érdeklődés is megnőtt: a nemzetközi továbbtanulást segítő Milestone Intézetnél például duplájára ugrott a jelentkezők száma, míg az Ausztriában tanuló magyar diákokat tömörítő szervezetnél háromszor több érdeklődőről számoltak be, mint egy évvel ezelőtt - áll a portál cikkében.
