A brit Munkáspárt ma már nem engedné be korlátozás nélkül a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalókat - közölte szerdán Ed Miliband, a brit baloldal legnagyobb parlamenti erejének vezetője, gyakorlatilag elismerve, hogy kormányzati időszaka alatt a párt hibázott, amikor nem alkalmazta a lehetséges korlátozásokat.
Miliband a 2010-es választások óta ellenzékben politizáló Munkáspárt szerdán sugárzott politikai hirdetésében kijelentette: túl sok a brit munkapiacra külföldről érkező, alacsony képesítésű munkavállaló, akiknek számát le kell szorítani. A Labour miniszterelnök-jelöltje szerint ez azt jelenti, hogy a lehetséges leghosszabb ideig érvényesíteni kell az átmeneti korlátozásokat az EU-ba újonnan felveendő kelet-európai országokkal szemben, és megfelelő módon be kell tartatni a minimálbér-előírásokat, hogy ne lehessen a hazai munkavállalókat olcsóbb külföldi munkaerővel helyettesíteni. Miliband szerint "nem lehet előítéletesnek nevezni" azokat, akiket aggaszt a bevándorlás mértéke.
A Munkáspárt vezetőjének szerdán kifejtett véleménye a közép-kelet-európai EU-állampolgárok nagy-britanniai munkavállalásának kérdéséről szinte szó szerint megegyezik a kormányzó Konzervatív Párt álláspontjával. David Cameron konzervatív párti miniszterelnök ugyanis már több ízben kijelentette, hogy ha a 2004-es EU-bővítés idején a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett közép- és kelet-európai tagállamokból. Cameron több alkalommal egyértelművé tette azt is, hogy a jelenlegi brit kormány a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében élni fog a munkavállalási célú bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével.
A Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban többször elhangzottak olyan nyilatkozatok is, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép-kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. A korabeli Labour-kormány évi 5-13 ezer betelepülővel számolt a térségből, ez az előrejelzés azonban rendkívül pontatlannak bizonyult. A brit belügyminisztérium becslései szerint legalább 800 ezer - a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió - kelet-európai munkavállaló érkezhetett Nagy-Britanniába a 2004-es bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból. A magyar munkavállalók számát 50 ezer körülire becsülik.
Nem hivatalos becslések szerint ugyanakkor a 2004 óta Nagy-Britanniában megfordult keleti EU-munkavállalóknak legalább a fele már hazatért, nem utolsósorban az utóbbi évek ismétlődő brit recessziói miatt.
