Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Szívesen költözne külföldre a diploma megszerzése után a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások több mint kétharmada, és egyre többen ott is maradnának – derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon (AFM) kutatócsoport 2013 tavaszán készített felméréséből.
Ezeknek a diákoknak a fele tartósan le is telepedne egy másik országban. A kutatócsoport megállapításai összecsengenek a Tárki friss felmérésének eredményeivel: 2010 óta másfélszeresére nőtt a migrációt tervezők aránya, a 18 éven felüli diákok 56 százaléka ideiglenesen vagy hosszabb időre külföldön képzeli el a jövőjét.
Egyre többen már a középiskola után az országhatár felé veszik az irányt. Róluk, illetve többek között arról, hogy pártvonzalmak hogyan függhetnek össze a távozási szándékkal, a HVG e heti számában olvashatnak.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.