HVG Extra Business: Pontosan mi a feladata az HBO Europe dokumentumfilmes vezetőjeként? 

Hanka Kastelicova: Mindig arról álmodtam, hogy nemzetközi együttműködésben dolgozzak dokumentumfilmesekkel, és most éppen ezt csinálom, egy dokumentumfilmes buotique-ot vezetek. Évente 10-12 egészestés, többnyire karakterekre vagy kiemelt témákra fókuszáló dokumentumfilmet gyártunk öt országban – Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában –, de új országok felé is nyitottunk.

HVG Extra Business: Mennyiben segíti rendezői tapasztalata a dokumentumfilm-megrendelői munkáját?

Hanka Kastelicova: Sokat segít, hogy ismerem a filmkészítés fázisait. Pontosan értem és tudom, mikor kell több segítséget nyújtanom, illetve hátralépnem, és hagynom, hogy az alkotók egyedül haladjanak a kreatív folyamatban. Az HBO-nál nagy figyelmet fordítunk az előkészítésre, amely során az alkotó arra fókuszál, hogy pontosan miről szól a története, és azt hogyan tudja a legjobban elmesélni. Egy dokumentumfilm elkészítése hosszú ideig tart: nálunk ez az ötlet megszületésétől a film véglegesítéséig általában több mint három év. De volt már példa arra is, hogy egy rendező 14 évig forgatta a filmjét, ahogy ez Hanna Polak Valami jó kezdete című filmjénél történt. Az idő minden dokumentumfilm esetében nagyon fontos elem, mivel a szereplőkkel eltöltött idő során válhatunk szemtanújává a bennük zajló változásoknak. Ezek a változások tesznek érdekessé egy filmet.

Hanka Kastelicova (balra) az Overdose-ról készült dokumentumfilm premierjén

hbo.hu

HVG Extra Business: Melyik fázisban csatlakozik legszívesebben egy produkcióhoz?

Hanka Kastelicova: Ez változó. Gyakran már az előkészítésnél, ha egy ötletben nagy történet lehetőségét látjuk. Számomra fontos mindenhol a helyi HBO-producerekkel való szoros együttműködés, mivel ők ismerik a legjobban saját kultúrájukat, történelmüket, aktuális ügyeket. Tiszta célokat tűzünk ki a fejlesztésben, és ha ezek megvalósulnak, beszállunk a film gyártásába is. De az is előfordul, hogy későbbi szakaszban csatlakozunk, ahogyan ez történt az előbb említett Hanna Polak esetében is, aki két évvel a film bemutatója előtt keresett fel minket. De a közreműködésünk még ebben a késői szakaszban is szükséges és mély volt.

HVG Extra Business: Milyen témákat választanak?

Hanka Kastelicova: Kifejezetten keressük a régióhoz kötődő fontos történeteket, saját történeteinket. Így kerülhetünk közel, és teremthetünk kapcsolatot közönségünkkel. Sok közös ügyünk van: a társadalmi változások, az egészségügy problémái, a korrupció vagy éppen a környezetvédelem. Ezek a területek érdekesek számunkra is. Már régóta nagyon szerettem volna egy korrupcióról szóló filmet készíteni, amely sok országban óriási problémát jelent, most fejlesztünk is egy ilyen projektet Romániában, egy Emmy-díjas rendezővel, Alexander Nanauval (A világ Ion B. Szerint, Toto és nővérei). Az HBO Europe 18 országban szolgáltat műsort, így fontos, hogy a helyi történetek egyetemesen is érthetőek legyenek, és a történet kontextusának is világosnak kell lennie. Filmjeink többsége világszerte vesz részt fesztiválokon, és mindenhol megérintik a nézőket, ez azt is jelenti, hogy jó úton járunk.

HVG Extra Business: Ön szerint mi ma egy jó dokumentumfilm szerepe? Pályafutása során változott a műfaj megítélése?

Hanka Kastelicova: A dokumentumfilm aranykorát éljük. Az elmúlt 10-15 évben történt óriási technológiai változás nagy lehetőségeket nyit a filmkészítők számára. Nincs már szükség nagy stábra, így szinte láthatatlanul a főszereplők életének részévé válhatunk. Azt tapasztalom nap, mint nap, hogy a műfaj egyre népszerűbb. A valódi szereplők inspirálóak, és történeteik gyakran jóval érdekesebbek még a képzeletnél is.

Hol a határa a valóság megrendezésének? Történetmesélés a posztigazság korában

A dokumentarista szemléletmód az alternatív tények korában különösen fontossá vált. A filmkészítőknek dönteniük kell az objektivitás, a szubjektivitás és az események puszta dokumentálása között.

HVG Extra Business: Az első nemzetközi dokumentumfilmes képzést, amelyen részt vettem, a következő jelmondattal szervezték: „A dokumentumfilmek jobb hellyé teszik a világot.” Gondolja, hogy ez így van?

Hanka Kastelicova: A filmek érzékenyebbé teszik a nézőket, egy dokumentumfilm pedig ezen felül még szereplői életét is megváltoztathatja. Önmagában az a tény, hogy egy stáb részt vesz emberek életében,  általában pozitív változást hoz. Lenyűgöz, amikor olyasmi történik, mint például az utóbbi évek nagy sikerének, a Toto és nővéreinek főszereplőivel, Totóval és Andreával történt. Ez a két gyerek borzalmas körülmények között élt egy gettóban. A filmnek köszönhetően lehetőséget kaptak arra, hogy bepillantást nyerjenek egy másik életbe. Először is csatlakozhattak a filmben is látható fejlesztő csoporthoz, másrészt a rendezővel, Alexanderrel való találkozásuk is hatással volt az életükre. A bemutató után a szereplők rengeteg fesztiválra utazhattak, és Andrea nemrég színésznőként kapott felkérést egy svéd fikciós filmben. Toto továbbra is táncol, és rengeteg rajongó követi. Minden dokumentumfilm esetében valami hasonló történik. A film utat nyit a jövőbe a főszereplőknek, és inspirálja a közönséget is.

Egy dokumentumfilmesnek mindig felelősséggel kell gondolkodnia. Amikor valódi emberekkel dolgozunk, tisztában kell lennünk azzal, kinek a történetét meséljük el, mi a célunk ezzel, milyen következményekkel járhat ez a szereplők életében, hogyan reagál a közönség, és milyen lesz a film társadalmi visszhangja. Ez hatalmas felelősséggel jár a stáb egészének. Olyan filmkészítőkkel dolgozunk, akik osztják az általunk is képviselt értékeket. Gyakran a produkció munkatársai tudatosan vállalnak szerepet: a Reményvasút esetében például Trencsényi Klára rendező és Ugrin Julianna producer nem csupán felhívták a figyelmet a fiatal generációk nehézségeire, hanem mozikban szervezett vetítéseikkel adományokat is gyűjtöttek, így támogatva az egyik főszereplő hajléktalan családot. A filmkészítők nem mentik meg a világot, de jó példát mutathatnak, és mi mindig támogatjuk az ilyen kezdeményezéseket, a nagy változások ugyanis kis lépésekkel kezdődnek.

HVG Extra Business: Hogyan talál új történeteket?

Hanka Kastelicova: Sok emberrel beszélek, sokat utazom, Kelet-Európában valószínűleg a legtöbb készülő dokumentumfilmről tudomásom van. Megkeresünk jól ismert rendezőket, akikkel szeretnénk együtt dolgozni, de keresek új tehetségeket is. Azokat a filmeket szeretem igazán, amelyek dramaturgiailag hasonlítanak a fikciós filmekhez. A Toto és nővérei, a Valami jó kezdete, vagy egy frissen bemutatott lengyel filmünk, Anna Zameckza Áldozás című filmje például ilyenek. Ez a fajta filmkészítés a történetmesélés mesterfokát jelenti. Könnyűnek tűnik, de kemény munka. A dokumentumfilmeknél fontos, hogy legyen koncepció, de nincs forgatókönyv, a jeleneteket az élet írja. Ahhoz, hogy a történet felépítéséhez szükséges téglák meglegyenek, általában rengeteget kell forgatni. A filmkészítők általában többszáz órányi nyersanyaggal vonulnak a vágószobába, ahol a narratíva felépítésének hosszú folyamata zajlik, a dramaturgokkal együttműködve, nagyon koncentrált munkában. Úgy érzem, rengeteg történettel vagyunk körülvéve, és a filmkészítőkkel együtt figyeljük ezeket. Az, hogy ki melyiket meséli el, azon múlik, melyikbe szeret bele igazán, melyikről érzi, hogy mindenképpen el kell mesélnie. A filmkészítőnek egyszerre kell érzékenynek és erősnek is lennie ahhoz, hogy a főszereplő életének nehéz pillanatait is követni tudja. Azt szoktam tanácsolni a készítőknek, hogy helyezzék minél nagyobb nyomás alá a főszereplőiket, mivel nagy nyomás alatt vagyunk csak rákényszerítve, hogy változtassunk az életünkön, fejlődjünk. Ez a filmkészítőkre éppúgy igaz: ha filmes vagy, aki el akar mesélni egy történetet, de nincs megfelelő támogatásod hozzá, az valódi nyomást jelent. De néha ez az évekig tartó harc megjutalmazza magát, a remekművek jelentős része így készül. És aztán a végén megfeledkezünk a küzdelmekről.

HVG Extra Business: Mit gondol a dokumentumfilmezés közeljövőjéről?

Hanka Kastelicova: Annak ellenére, hogy még mindig sokan néznek televíziót, az online megoldások ma már megkerülhetetlenek, és egyre nagyobb szerepük lesz. Az HBO GO-n és az HBO On Demandon elérhetők dokumentumfilmjeink is, és az ipar változásait is intenzíven követjük. Az talán változik, hogyan fogunk filmeket nézni, de a történet történet marad. A műfaj is fejlődik, és én nyitott vagyok az új formákra. A Houston, van egy kis gondunk! című filmünk – amely egy fikciós dokumentumfilm a jugoszláv űrprogramról – jó példa erre. Játékos és érdekes, így rendkívül népszerű a fiatalok körében. Az összeesküvés-elméletekről szól, arról, mennyire szeretnénk elhinni még a teljesen hihetetlen dolgokat is, és hogy milyen könnyen manipuláló és manipulálható a média. Ha a megfelelő témát a megfelelő módon meséli el egy alkotó, mindig helyet fog találni dokumentumfilmjének, mert a tartalom mindig fontos lesz.

Papp Bojána cikke eredetileg a HVG Extra Business 2016/4-es számában jelent meg. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? A HVG Extra Business friss számának középpontjában a történetmesélés áll. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!