Lengyel elnökválasztás: éjjel fordult a kocka, a jobboldali Karol Nawrocki nyert

A lengyel választási bizottság már hétfőn hajnalban ki tudta hirdetni a végeredményt: a következő öt évben a Lengyel Köztársaság elnöke a független civil jelöltként megnevezett, valójában a korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki történész, aki a szavazatok 50,89 százalék (10 606 628 szavazat) kapta.

Ellenfelét, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert, a Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Koalíció jelöltjét a választók 49,11 százaléka támogatta, ami 10 237 177 szavazatot jelent. A különbség tehát mindössze 369 451 voks.

Este még nem így látszott. A 21 órai urnazárás után az exit poll eredményei szerint Trzaskowski látszott vezetni kis többséggel, aki a május 18-i első fordulóban is a legtöbb szavazatot kapta, bár az előnye akkor sem volt nagy. Vasárnap este 10 óra felémár Nawrocki is győzelmi beszédet mondott, abban bízva, hogy a szavazatok végleges összeszámlálása neki kedvez majd. Híveinek skandáló éljenzése közepette kifejtette, hogy őt nem lehetett megtörni, az ellene irányult hazugságáradat ellenére megmenti Lengyelországot Tusk miniszterelnök egyeduralmától.

Neki lett igaza. Azt már lehet tudni, hogy a részvétel minden korábbi elnökválasztásnál nagyobb, 71,6% volt, és a nagyobb településeken nagyobb arányban szavaztak, mint a falvakban. Az országos a szokásos módon kettészakadt: keleten és délen Nawrocki, északon és nyugaton Trzaskowski kapott többséget. A külföldön leadott több mint 600 000 szavazat csaknem kétharmadát Trzaskowski kapta – Nawrocki csak az Egyesült Államokban és Kanadában győzött –, de ez nem volt elég az arányok megfordításához.

Kezdettől nyilvánvaló volt a választás fontossága, eredményén Donald Tusk kormányának a sorsa is múlott, mert egy továbbra is vele szemben álló államfővel nem tudja megvalósítani 2023-as választási programját. Márpedig Nawrocki sok tekintetben még Andrzej Dudánál is radikálisabban jobboldalinak látszik, és – nem egészen összhangban azzal a lengyel alkotmánnyal, amelyre majd esküt kell tennie – nyíltan hirdeti is, hogy a kormány ellensúlya akar lenni.

Emellett az emberi viszonyok is a végletekig megromlottak, Nawrockit a kormányoldal valóságos bűnözőnek állította be vitatott lakásügye, ifjúkori focihuligán-kapcsolatai és egyebek alapján. Roppant nehéz elképzelni, hogy ezután hogyan alakulhat majd az elnök és a kormány kapcsolata, és könnyen lehetséges, hogy Donald Tusk 2023 őszén hatalomra került kormánya nem tudja végigcsinálni a négy éves ciklust. Belebukhat abba, hogy a parlamenti többség által elfogadott törvényeit az államfő megvétózza, és nem tudja folytatni a PiS 2015-2023 között kiépített, szerint antidemokratikus rendszerének lebontását. Az új helyzet kiélezheti a kormánykoalíció négy pártja közti ellentéteket is.

Egyelőre azonban augusztus 6-áig még Andrzej Duda az államfő, mert az új köztársasági elnököt csak akkor iktatják be. És megválasztását előbb jóvá kell hagynia a Legfelső Bíróság egyik testületének, amelynek élére Duda elnök egy katolikus fundamentalista bírót állított, miközben a kormánytöbbség nem ismeri el ezt a testületet. Ennek a jelentősége azonban most nem lesz nagy, hiszen panaszok Trzaskowski táborából várhatóak, ha egyáltalán lesznek, de az említett bírói szervezet ezeket aligha fogadja el.