HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A legjobban teljesítő vállalatoknak legalább négyféle gyakorlatuk van arra, hogy a kreativitást üzleti értékké formálják.

Mindannyiunknak vannak kedvenc reklámjaink, amelyekre több év távlatából is emlékszünk – talán mert viccesek, okosak vagy épp elgondolkodtatók. De az igazi kérdés az, hogy ezek a reklámok képesek-e üzleti értéket is termelni?

A válasz röviden: igen. Legalábbis erre jutott a McKinsey tanácsadócég Award Creativity Score (ACS) nevű analízise, amely a cannes-i reklámfesztivál díjazottjainak vizsgálatával készült. Az ACS-érték megállapítása során a McKinsey három tényezőt vizsgált egy-egy vállalat esetében: az utóbbi 15 évben nyert „oroszlánok” számát, a begyűjtött díjak kategóriáinak sokszínűségét, valamint hogy a cég mióta vesz részt a versenyen. A kutatás szerint azok a vállalkozások, amelyek a kreativitás témájában jobban teljesítettek, gyorsabban fejlődtek a pénzügyi teljesítményükben és az innovációjukban is.

Ez természetesen nem feltétlenül jelenti, hogy a cannes-i vörös szőnyeg hősei az üzleti élet bajnokai is lesznek. De ezeknek az eredményeknek a mélyére ásva láthatjuk, hogy a Cannes-ban folyamatosan jól teljesítő vállalatokat négy kulcsfontosságú gyakorlat különbözteti meg a többitől. E megállapítások pedig egyértelmű tanulságokkal járnak azon cégek számára, amelyek a kreativitásból növekedést szeretnének generálni.

1. Legyen a kreativitás és az innováció a mindennapok része

A kreativitást és az innovációt üzleti prioritássá kell tenni, de még ennél is fontosabb, hogy a vállalat napi szinten foglalkozzon e két terület erősítésével. Tény, hogy ez nem mindig könnyű az olyan vállalati környezetben, ahol a vezetőkön hatalmas a nyomás a pénzügyi célok teljesítése érdekében.

Az ACS-skála felső negyedébe tartozó vállalatok esetén a felsővezetés magát is felelősnek érzi a kreativitás és az innováció előmozdításáért. Az emberek e szervezetekben a belső kommunikáció eredményeképpen hisznek a vállalat célkitűzéseiben, és abban is, hogy segíthetnek ennek elérésében. A felső negyedbe tartozó vállalatok 70 százaléka a marketingköltésekre befektetésként, nem pedig kiadásként tekint, sőt a legjobbak negyede a marketingköltéseket a többi költségvetési tételnél is fontosabbnak tartja.

2. Legyünk fanatikusak vevőink megismerésében

Az ACS-lista tetején lévő vállalatok szinte fanatikusan elkötelezettek vevőik minél alaposabb megismerése mellett. Ennek köszönhetően túllépnek a szabványos kutatási módszereken (például a felméréseken és a fókuszcsoportokon), és több forrásra hagyatkoznak a vevők beható megismeréséért – például modern analitikára, etnográfiai kutatásokra és viselkedéselemzésre.

A legkreatívabb vállalatok rendszeresen megfigyelik a vevőket a saját környezetükben is, és megpróbálják megérteni azokat a problémákat, amelyeket felhasználók az ő termékeik és szolgáltatásaik használata révén próbálnak megoldani.

3. Cselekedjünk gyorsan

A modern üzleti élet egyik meghatározó jellemzője a sebesség, az ACS-skála legjobbjai pedig ebből a szempontból is túlteljesítik a többieket. A felmérésre adott válaszokból az derül ki, hogy a legjobbak ismereteiket versenytársaiknál gyorsabban alakítják át cselekvéssé – például új termék piacra dobásakor vagy új marketingkampány elindítása során.

Ahogy Scott Belsky, a Megvalósítás című könyv szerzője is rámutat: a siker titkát mindössze 1 százalékban magyarázza a jó ötlet, 99 százalékban a megvalósításnak köszönhető a kiemelkedő eredmény. Vagyis a nagy sikerek nem abból születnek, ha valaki kitalál valamilyen szuper dolgot, hanem ha képes azt megfelelően kidolgozni.

4. Alkalmazkodjunk, vagy végünk

A legjobban teljesítő cégek új termék piacra dobása vagy új marketingkampány elindítása után is képesek az alkalmazkodásra. Felismerik, hogy a piacra dobás csak az első lépés abban a folyamatban, amelynek során a visszajelzések beépítésével folyamatosan fejlődhetnek. A megfelelő alkalmazkodás magában foglalja az adatok elemzését, azok felhasználását a fogyasztói reakciók megismeréséhez, valamint a kínálat átalakításához szükséges válaszlépéseket is.

A tesztelés–tanulás–alkalmazkodás e megközelítésének alapvető tulajdonsága a dinamizmus, amit a különféle vállalati területeken átívelő és a szükséges lépések megtételére felhatalmazott csoportok felállítása tesz lehetővé. Ezek révén elkerülhetők a jóváhagyások és a szakértői véleményezések miatti késedelmek.

Barna Tamás cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/3-as számában.

A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Legkorábban négy év múlva ígér választásokat az új szíriai vezető

Legkorábban négy év múlva ígér választásokat az új szíriai vezető

Ez történt: Olyan durva üzenet indult körbe a Messengeren, hogy mindene odaveszik annak, aki belekattint

Ez történt: Olyan durva üzenet indult körbe a Messengeren, hogy mindene odaveszik annak, aki belekattint

A német gazdaság és politika káoszban, az sem biztos, hogy az előrehozott választás segít

A német gazdaság és politika káoszban, az sem biztos, hogy az előrehozott választás segít

Váratlanul meghalt a Tony-díjas színésznő

Váratlanul meghalt a Tony-díjas színésznő