"Atti133"

Áfa-visszaigényléssel kapcsolatban kérdezem, hogy értendő beruházáskor, eszközvásárlásnál egy gépnek vagy több gép árának kell elérni az egymilliót. Össze lehet-e vonni az eszközök értékét?

Az áfa-visszaigénylés megítéléséhez először meg kell vizsgálni az áfa levonási jogot. A két fogalom ugyanis jelentősen más tartalmat takar. Ha valaki adóalany (ez a személyi feltétel) és birtokolja a nevére szóló – alakilag és tartalmilag hiteles – számlát (ez a tárgyi feltétel), akkor jogosult a számlában feléje felszámított áfát levonásba helyezni, azaz csökkenteni ezzel az összeggel az áfa-fizetési kötelezettséget.
 
Az áfa-visszaigénylés viszont túlmegy a levonási jog tartalmán, mivel azt mondja ki, hogy amely adóalany a levonási jogával élhetett, az  bizonyos esetekben – amennyiben a levonható adója több, mint a fizetendő adója, azaz negatív fizetendő adója lenne – vissza is igényelheti az áfát. Erre két esetben ad lehetőséget a jogszabály:

1. Ha az adóalap (rossz szóhasználattal élve: bevétel) meghaladja az adóévben a 4 millió forintot, vagy

2. Ha a tárgyi eszköz beszerzésre (beruházásra) jutó előzetesen felszámított áfa legalább 200 ezer forinttal meghaladja a bevételek után fizetendő áfát.

Miután a 2. feltételnél a jogszabály  általában beszél a tárgyi eszköz beszerzéséről, ezért, össze lehet vonni az eszközök értékét. Figyelni kell azonban arra, hogy nem a gépek ára számít, hanem a számlában foglalt áfa értéke. Ráadásul a teljesen ki nem fizetett számlák áfatartalma csökkenti a visszaigénylendő áfa összegét, tehát csak a pénzügyileg teljesen rendezett számlák után szabad az áfát visszaigényelni.

"Baloganna"

Külföldi illetőségű magánszemély, aki lakással rendelkezik Budapesten - köteles-e fizetni az egészségügyi hozzájárulást 2006. január 1-től? Nem kívánja a magyar egészségügy szolgáltatásait igénybe venni, más országban biztosított. Összefügg-e ez a kettő?
Szeretném megtudni a kivételeket is, hogy ki az aki nem fizet egészségügyi hozzájáruljást a lakásbérlésből származó jövedelme után.


Külföldi illetőségű magánszemély Magyarországon fekvő lakásának bérbeadásakor nincs jelentősége annak a ténynek, hogy valaki külföldi illetőséggel bír, vagy sem. Ugyanis az OECD-modellegyezmény szerint és általában a kettős adózást kizáró egyezmények szerint az ingatlannal kapcsolatos jövedelmek abban az országban adóznak, ahol az ingatlan fekszik.

Ez jelen esetben Magyarország, azaz a magyar adójogszabályok vonatkoznak az ilyen jövedelmekre. A lakásbérbeadás tipikusan egy rendszeresen végzett tevékenységnek minősül, ezért a bérbeadó az áfa-törvény alanyává válik, ezért kell minden bérbeadónak adószámot kérni, bejelentkezni ezen tevékenység tekintetében az uilletékes adóhatósághoz. Ebben a pillanatban azonban az adóalanyra vonatkozik minden más jogszabály is, amely ezen tevékenységre (lakásbérbeadás) még valamilyen más adózást, vagy járulékfizetést ír elő. Tehát a külföldi illetőségű magánszemélynek is ugyanúgy meg kell fizetni a  4 százalékos egészségügyi hozzájárulást, mint a belföldi illetőségű magánszemélynek.

Ez a járulék ugyanis – bár nevében járulék – valójában egyfajta adótípus, hiszen ezért nem kap egészségügyi szolgáltatást a magánszemély, tehát a kérdés sem merülhet fel, hogy igénybe kívánja-e venni a magyar egészségügy szolgáltatását vagy sem.

Az egyik „kivétel” ez alól az összeghatár, hiszen csak az éves szinten 1 millió forintot meghaladó jövedelem után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettség, míg a másik (valódi) kivétel, amikor a bérbeadó abban a lakásban lakik, amelynek egy részét albérletbe adja. Ebben az esetben mentes a bérbeadó az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. A lakásban való „ottlakást” a bérbeadó a bejelentett állandó lakcímével tudja igazolni.

Tegye fel Ön is kérdését a hvg.hu fórumán!