"Cne"

Férjem 25 éve dolgozik ugyanott. Körülbelül tíz éve a gyár megszűnt, és őket jogutódként átvette egy kft. Mint termelésirányító dolgozott, majd minőségbiztosítási vezetőként foglalkoztatták, de erről semmilyen szerződés nem született, így munkaköri leírása sem volt, amely alapján munkáját végeznie kellett volna. Ez év januárjában reklamáció érkezett az általuk gyártott termékekre, amelynek fegyelmi eljárás lett a következménye. Tizenegy személy - köztük a férjem is - írásbeli figyelmeztetést kapott, aminek záró része az volt, hogy a következő hiba észlelésekor a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetik. Néhány hete a munkáltató visszamenőlegesen aláíratott a férjemmel egy munkaszerződést - amit csak formalításnak minősített - tartalmazza azt a munkakört is, ami alapján neki kellett volna a minőségellenőrzést végezni. A következő panasznál - minden kivizsgálás nélkül - felmondtak neki rendkívüli felmondással.  Ezáltal sem végkielégítésre, sem más juttatásra nem jogosult. Egyedül a minőségellenőr felelős lehet-e akkor, ha reklamáció érkezik? A gyártásközi ellenőrzés túlterheltség, önhibáján kívül miatt  következett be. A körülményeket nem vizsgálták, csak arról született egy feljegyzés, hogy a gyártásközi mérés nem történt meg. 

A  felelőség kizárásához  nem lehet egyedül arra  hivatkozni, hogy a munkaszerződést nem foglalták írásba. Önmagában az a tény, hogy a férje már kapott egy írásbeli figyelmeztetést, nem teszi azonban  automatikusan megalapozottá a rendkívüli felmondást. Mindenképpen javaslom a felmondás megtámadását a bíróságon, ugyanis a munkáltató ezzel az eszközzel csak kivételesen, nagyon súlyos kötelezettség megszegése esetén élhet. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy jogszerűen járt el, nem pedig a munkavállalónak kell számot adnia az „ártatlanságáról”.

"határőr"   

Munkahelyem, ahol köztisztviselőként dolgozom december 31-vel szünteti meg jogviszonyomat. A felmentés kezdete 2007 január 1-e.  Amennyiben ez év november 30-ig írásban közlik a munkaviszonyom megszüntetését, az új törvény értelmében a felmentési időre járó átlagkeresetet a munkában töltött utosó napon kell-e kifizetni egy összegben, vagy a jelenlegi  törvény értelmében havonta jár? Amennyiben a felmondás közlése 2007. január 1-e előtti időszakra esik, kifizetik-e  egyöszegben a végkielégitést a felmentési idő leteltével. Ha a felmentési idő alatt sikerül munkahelyet találnom, jár-e a végkielégítés? Kitolódik-e a felmentési idő kezdete, ha a felmondás közlése előtt betegállományba megyek?

A keresőképtelenség alatt nem lehet közölni a felmentést, azaz a felmentési idő csak a keresőképtelen állapot megszűnését követően kezdődhet. A felmentés közlésekor hatályos szabályok szerint kell a munkáltatónak eljárni, vagyis a 2007. január 1. napja előtt közölt felmentésekre a jelenleg hatályos rendelkezések vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a 2007. január 1. napján hatályba lépő  a munkavállalók szempontjából hátrányos szabályok nem alkalmazhatók.

"PalinkasF"

Igazságügyi alkalmazottként dolgozom egy központi szervnél.  Az idén a munkáltató egy körlevélben közölte, hogy visszamenőleges hatállyal 2006. 01.01-től minden állományában foglalkoztatott alkalmazott alapszabadságát 2 nappal csökkenti 27 napról 25 napra. Az alapszabadságot egyébként 3 évvel ezelőtt állapították meg, de az eddig igénybe vett többlet-szabadságnapokat nem vonják vissza. Ezen kívül 1 nappal csökentették a pótszabadságot is. Azzal indokolták, hogy a régi szabdság mértékére az Intézményi Humánpolitikai Munkaügyi Információs Rendszer nem ad lehetőséget. Jogszerű volt az intézkedés munkáltató részéről?

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény az alapszabadság mértékét 25 napban állapítja meg, a pótszabadság mértéke a besorolás illetve a beosztástól függően 3-13 nap. Abban az esetben ha eddig helytelenül állapították meg a szabadság mértékét annak korrekciójára a munkáltató bármikor jogosult.