Kóka azt tartaná kívánatosnak, ha ennek az összegnek kétharmadát a gazdaság szereplői fedeznék, s egyharmada származna a költségvetésből, azaz jelentősen nőne a vállalkozások innovációs képessége. 
    
A K+F-források jelentős bővítését egyébként részben az EU-pénzek teszik majd lehetővé. Mint a miniszter rámutatott, az Új Magyarország fejlesztési terv alapján a 2007-2013-as időszakban 500-600 milliárd forint pályázati pénz nyílik meg a kutatás-fejlesztés és innováció számára, s az EU saját kutatási keretterve alapján - amelyet egyébként éppen most hétfőn hagytak jóvá véglegesen a tagállamok - további 80-100 milliárd forinthoz juthat Magyarország. Kóka reális célkitűzésnek mondta, hogy 2010-re a GDP 1,8-2 százalékára, 2015-re pedig a GDP 2,8-3 százalékára nőjenek a magyar innovációs ráfordítások. Ez a számsor egyben azt is mutatja, hogy Magyarország 2015-re tudná majd teljesíteni azt az EU-célkitűzést, miszerint minden tagállam hazai össztermékének 3 százalékát fordítsa kutatás-fejlesztésre. (Az EU átlaga jelenleg 1,9 százalék.)  
       
A miniszteri tanácskozáson szóba került még az EU belső piacának szabályozása is. Kóka hangsúlyozta: Magyarország a nemzeti protekcionizmusgyakorlatának és a versenynek a szembeállításakor a versenyt preferálja. Ám ragaszkodik az EU négy alapjogának egyenlő teljesítéséhez, azaz a szolgáltatások nyújtásának és a munkaerő vándorlásának szabadságát ugyanúgy érvényesíteni kell az EU-n belül, mint a tőkék és a termékek szabad áramlását.