Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A KPMG a döntés nyomán azt javasolja, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett a befizetett adó visszatérítését remélve.
A KPMG eddig is azon az állásponton volt, hogy az olasz adó ügyében hozott döntésig a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ráadásul minden lépés adókockázatokat rejthet magában, ezért a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót.
„Tanácsos mielőbb rendezni minden eddigi kezdeményezést, amely pénzügyi kockázatot eredményezhet a vállalkozásnál, például ami jogosulatlan adóvisszatérítési kérelemnek minősülhet. Másrészről a helyi iparűzési adó ellenében fontolóra vett minden további lépés jelentős többletkockázatot rejt magában” – figyelmeztetett Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere.
Gombkötő Bálint kiemelte, a luxemburgi bíróság döntése meglepetés lehet sokaknak, hiszen a bíróság munkáját elősegítő és a bírósági ítéletet általában jól előrejelző – ebben az esetben rendhagyó módon kétszer is kibocsátott – főtanácsnoki vélemény az olasz adó eltörlését javasolta. A KPMG adómenedzsere szerint azonban az IRAP-döntés – együtt vizsgálva a témakörben rendelkezésre álló korábbi esetjoggal – illeszkedik a bíróság korábbi gyakorlatába.
A magyarországi iparűzési adó jogszerűségét vitatva már több hazai cég jelezte a helyi önkormányzatoknál, hogy jogellenesnek tartja az adónemet. László Csaba szerint ennek mindaddig nincs következménye, amíg mindössze levélírásról, azaz az álláspont rögzítéséről van szó.
