szerző:
Salgó Andrea (hvg.hu)

Az állam 320 milliárd mikro- és közel 80 milliárd forint magvető hitel kihelyezésére vállal garanciát 2007 és 2013 között. A hvg.hu megtudta: felére csökkentett fedezet mellett akár 50 százalékos kamattámogatásra is számíthatnak a vállalkozók. Kérdés, hogy az eddigi jellemzők, a percenként változó feltételek és a hektikus kihelyezések megváltoznak-e.

Alig több mint egy hónap van hátra, s megérkeznek a régóta áhított uniós források. 2007 és 2013 között a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 6943 milliárd forint hívható le. A felhasználható keret értéke függ a pályázatoktól, amelyek feltételei még tisztázatlanok, a részletekről szakmai egyeztetés folyik. A szakemberek szerint a kiírások januárra tervezett időpontja is inkább csak illúzió, mint realitás.

Strukturális alapok nemzetközi felhasználása
A strukturális alapok felhasználásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a tagországok eltérő arányban használják fel a rendelkezésre álló forrásokat. A mostani költségvetési ciklusban Svédország jár az élen a források megközelítően 80 százalékos felhasználásával.
Átlagban elmondható, hogy a régi EU tagországok többsége 60 százalékos felhasználási arányt produkál.
Habár a pénzek felosztása egyelőre még csak terv, a gazdaságfejlesztésre allokált források - a nemzeti társfinanszírozással együtt mintegy 915, míg a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretén belüli 650 milliárd forint - túlnyomó részét kiemelten a kkv-k közvetlen, illetve közvetett fejlesztésére fordítanák. A 2004-06-os tervezési időszakhoz képest az egyik legnagyobb változás, hogy a vissza nem térítendő „pályázatos” támogatások mellett megjelennek az - eddig hazai forrásból finanszírozott - visszatérítendő pénzügyi konstrukciók is. Ilyen többek között a mikrofinanszírozás, a garanciatámogatás, illetve a tőkefinanszírozás.

Hozzávetőleg 320-350 milliárd forint értékű mikrohitel kihelyezését tenné lehetővé a  strukturális alapokból lecsípett 40-50 milliárd forint. Ezt a hitelközvetítői szervezetek kockázatának refinanszírozására fordítana az állam - mondta a hvg.hu kérdésére Egyed Géza gazdaságfejlesztési államtitkár. Az államtitkár a nagyvonalú állami vállalások között említette még a fizetendő kamat támogatását is bizonyos esetekben. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartja, hogy az állam kockázatátvállalása miatt várhatóan jelentősen csökken a hiteligényléshez szükséges fedezet.

A kedvezmények a gyakorlatban azt jelentenék, hogy egy  vállalkozó – a mostani feltételrendszer mellett –  legfeljebb 6,35 millió forintot vehetne fel 8 év futamidőre úgy, hogy csak 3 millió forint értékben kell fedezetet nyújtania. Ráadásul 8,5 százalék kamat (jelenlegi jegybanki alapkamat) helyett mindössze 4 százalékot kellene törlesztenie. December óta a hitelközvetítői szervezetek akár plusz, mínusz 3 százalékkal eltérhetnek a jegybanki alapkamattól, de mint a hvg.hu megtudta, erre december óta még nem volt példa.

Mikrohitelek krónikája (Oldaltörés)

Mikrohitelek összege (millió Ft)
1992                                    55
1993                                  208
1994                                  594
1995                               1 025
1996                               1 760
1997                               2 198
1998                               1 732
1999                               1 605
2000                               1 586
2001                               6 597
2002                               9 390
2003                               3 611
2004                               1 425
2005                               3 931
2006 augusztusig             4 076
Összesen                       39 793
A program 15 éves működése során olykor évről-évre változtak a hiteligénylés feltételei, a maximálisan felvehető hitel összege most a legmagasabb. Hat évvel ezelőtt a Mikrohitel Program keretében a maximálisan felvehető hitelösszeg a korábbi 1,3 millió forintról 3 millió forintra emelkedett. Egy év múlva a mikrohitel felső összeghatára 6 millió forintra nőtt, 2003. szeptember 1-től azonban ismét 3 millió forintra csökkent a keret.

Az intézkedés következtében sokat vesztett népszerűségéből a konstrukció. Ez meglátszott a kihelyezések számán is: kilencről hárommilliárdra csökkent a kintlévő hitelálomány. A hibás döntés következményeiből okulva tavaly februárjában Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bejelentette a Mikrohitel Program feltételének újabb módosulásait. Ekkor a felvehető mikrohitel felső összeghatára 3 millió forintról 5 millió forintra emelkedett. A finanszírozási rendszer akként változott, hogy a mikrohitel összeg 50 százaléka későbbi elszámolási kötelezettség mellett előfinanszírozható lett.

A 2005-ös változtatások robbanásszerűen megnövelték a program iránti érdeklődést. A múlt év decemberéig 14 ezer érdeklődő kereste fel a helyi vállalkozói központokat (hvk). Az érdeklődők 5,5 milliárd forint hiteligényt nyújtottak be a helyi szervezeteinkhez 2005 végéig, amelyből a helyi mikrohitel bizottságok 4,7 milliárd forint mikrohitel igényt hagytak jóvá, amelynek 85 százalékát még ebben az évben folyósították. Idén augusztusig közel 11 ezer ügyfél kereste meg a hvk-kat. A nyolc hónap alatt közel 4,7 milliárd forint mikrohitel kérelmet adtak be, a folyósítás ez idő alatt meghaladta a 4,1 milliárd forintot.

Alacsonyabb kamat vagy kisebb fedezet? (Oldaltörés)

© Fazekas István
Kállay László, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályvezetője  szerint az önfenntartó vállalkozások nem elsősorban kamatérzékenyek. Hasonlóképp vélekedik Egyed Géza is: "Aki nem tudja kifizetni a 9 százalék kamatot, az a 4-et se lenne képes törleszteni" - véli az államtitkár. A legnagyobb gond a "nincs", azaz ha nem vagy csak teljesíthetetlen biztosítéki feltételek mellett lehetne finanszírozáshoz jutni.

Az, hogy egy vállalkozó képes magasabb kamatra is hitelt felvenni, még nem jelenti azt, hogy nem kamatérzékeny - magyarázta Kovács István, a hvk-k konzorciumának elnöke, aki szerint a magasabb kamat csökkenti a versenyképességét. Amennyiben  a banki hitel felvételére  egyébként is képtelen vállalkozó kénytelen  a nehezen megszerzett jövedelméből  magas kamatot fizetni, akkor az akadályozza nyereségtermelését, ezáltal saját fejlődését - állítja Kovács. Ez  az összefüggés mind a kereskedelmi banki hitelekre, mind a mikrohitelre érvényes.  Szerinte a centralizált mikrohitel program indokolatlanul bürokratikussá, rugalmatlanná vált 2000-ben, és magas volt az Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (MVA) és a lebonyolító központi banknak jutó  járulékos költség is.

Az MVA jogi és ellenőrző feladataiért cserébe minden esetben a kintlévő hitelállomány 2,5 százalékát kapja. Éves működési költségét a KPMG auditálja. Ez a lebonyolító bank legfeljebb ötezer forintos hitelenkénti jutalékával együtt sem érte el ügyletenként a helyi alapítványok hitelfolyósítás utáni 4 százalékát. A hitelt igénylő vállalkozónak mindösszesen 50-100 ezer forint közjegyzői díjat kell fizetnie hitelenként, amely nem ismeretlen a banki gyakorlatban - állítja Csuhaj V. Imre.

Miért nem működött együtt az MVA és a hvk? (Oldaltörés)


Az Országos Mikrohitel Alap forrásai

• 1992-től mikrohitelezésre biztosított Phare források (HU9006, HU9203, HU9303, HU9605, HU9706, HU9705, HU9906),
• a Magyar Köztársaság Kormánya általi társfinanszírozás,
• illetve a fenti forrásokból kihelyezett mikrohitelek visszafizetett összegei,
• Phare kölcsönök és azok visszafizetett összegei.

Az MVA és a hvk-k közötti nézeteltérések hat évvel ezelőtt kezdődtek, amikor  egy  szerződés (a Memorandum of Understanding) előírta az addig a hvk-k által működtetett mikrohitel program központosítását. Ez azt jelentette, hogy az addig beérkező - helyi vállalkozói alapítványok által kezelt - PHARE-támogatást, összesen kb. 5 milliárdot egy közös, későbbi nevén Országos Mikrohitel Alapba kellett utalni ahhoz, hogy az adott hvk további  forrásokat kaphasson  mikrofinanszírozásra. A központok többsége vonakodva ugyan, de befizette az összeget a közös alapba, de négy, a borsodi, a szabolcsi, a szolnoki és a budapesti csak módosításokkal írta volna alá a szerződéseket,  ezért az MVA beperelte őket, és kizárta őket az új forrásokból.

Ezek a központok - mint a hvg.hu-nak elmondták - azért nem fizették be a kívánt összeget az OMA-ba, mert a szerintük memorandum  és az arra épülő szerződések  jogilag és szakmailag  is aggályosak voltak.

Mikrohitel Plusz
A Mikrohitel Pluszt az MFB-n keresztül kizárólag a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek vehetik igénybe. Ez kedvezményes - jelenleg 7,25 százalékos - kamatozású kölcsön, ami "D" kategóriájú, azaz csekély összegű támogatásnak minősül.

2006. október 31-ig összesen 278 pályázatot fogadtak be 2,6 milliárd Ft-os értékben. Eddig 219-et hagytak jóvá 2,1 milliárdos értékben. Eddig 152 pályázónak fizettek hitelt 1,2 milliárdos értékben.
A mikrofinanszírozásban résztvevő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese szerint az EU-s szerződés egyik aggálya, hogy egy közösségi támogatásból létrehozott alap kezelését az államtól nem független szervre, az MVA-ra bízta. Szóba jött azonban más megoldás: az 1065/2003-as kormányrendelet kilátásba helyezte, hogy az alap technikai kezelését az MFB-re bízza, amennyiben a hvk-k és az MVA nem tud együttműködni. Ám az együttműködés újból indult. A központosított rendszerhez már 2001 nyarán csatlakozott Szabolcs és Szolnok. Budapesten a helyi adottságoknak megfelelő speciális hitelt követítenek, Borsod megyével folynak a tárgyalások, de már nem a központosított rendszerhez történő csatlakozásról, hanem a helyi mikrohitel alapból való részesedésről.

Az OMA egyharmadából, összesen 5 milliárd forintból ugyanis helyi mikrohitel-alapokat hoznak létre, amelyből a hvk-k - egyenként 2-300 millió forinttal - gazdálkodhatnak. Hat évi központosított és sokak szerint agyon bürökratizált működés után tavaly decemberben - Kóka János miniszter jóváhagyása  alapján - megindult a decentralizációs folyamat, ám még nem ért véget. Az auditáláson kell keresztülmennie (keretes - auditálás) több helyi vállalkozói alapítványnak, s utána kaphatnak saját hitelkeretet a 2000-ben centralizált összeggel hasonló nagyságban. A hvk-k konzorciumának elnöke szerint   a helyi mikrohitel alapok  visszautalásán túl  az OMA  decentralizációs folyamata is  döcög, lassan egy éve húzódik. A hvk-k nem tudják, még nem kapták meg a központi bank nélküli hitelezés eljárásrendjét, kézikönyvét.

Csuhaj V. Imre, az MVA elnöke szerint a decentralizációs folyamat jó ütemben halad, 2006-ban eddig 8 központtal történt megállapodás, illetve adtak át forrásokat.  A hvk-k által hiányolt helyi alapot szabályozó kézikönyvre pedig nincs szükség, hiszen a decemberi határozatok értelmében, a jövőben központi bank nélkül működő rendszer egyik sajátossága, hogy a hvk-k saját maguk döntenek a helyi alapból folyósított hitel feltételeiről.

Kinek jó a hitelközvetítők közötti verseny? (Oldaltörés)

A  decentralizációs folyamat  megindulása ellenére azonban továbbra sincs egyetértés abban, hogy 2007-től ne csak non-profit, hanem for-profit szervezetek is közvetíthessenek mikrohitelt, és csak olyan vállalkozók igényelhessenek, akik eddig még nem kaptak. A feltételeket nem egységesítik a jövőben, hanem szervezetek is akkreditálhatják magukat.

A program kiszélesítése profitorientált szervezetek  irányába azzal a veszéllyel jár, hogy azok drágábban adják majd a hitelt, ezért pont az arra rászoruló kisvállalkozók nem tudják majd felvenni, illetve a magasabb kamat csökkenti versenyképességüket. Feltételezését Kovács István elsősorban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Jeremie programról kiadott véleményére alapozza. Eszerint a kevésbé fejlett régiókban, mint Magyarország, nem olyan szoros a bankok közötti verseny, mint a nyugati országokban, s emiatt még az Európai Beruházási Bank kedvezményes (a strukturális alapokból származó) forrásaival sem éltek, nem adtak alacsonyabb kamatú hiteleket a gyengébb mikrovállalkozóknak. Amennyiben ezt a tendenciát nem fordítják vissza, figyelmeztet az EU-s nyilatkozat, az érintett régiók tartós szegénységre lesznek kárhoztatva. A konzorcium elnöke  ezért tartja fontosnak a non-profit alapon történő és  a tanácsadással ötvözött  hitelezést, alacsony kamattal, amelyet a hvk-hálózat  másfél évtizede hatékonyan működtet.

Azt, hogy a jövőben mikrohitelt közvetítő szervezetek extraprofithoz jutását az állam milyen eszközökkel kívánja ellenőrizni, még nem tudni. Az MVA jó esélyt lát többletforrások megszerzésére a jelenlegi rendszer lebonyolítóinak felkészültsége alapján, és a GKM-mel egyetért abban, hogy ha  több piaci szereplő folytat mikrohitelezést, az  egyértelműen pozitív változást jelent majd a kisvállalkozóknak. Szerintük az egyik legnagyobb előnye a szolgáltatói kör feltételezett bővülésének, hogy sokkal több vállalkozó juthat hitelhez, egyúttal az MVA és a hvk-k együttműködési nehézségei lényegtelenné válnak.

A mikrohitelezés feltételrendszerének kialakítása, a források kihelyezése idáig nem feltételen szakmai szempontok szerint történt. Bizonyos időszakokban pártpreferencák, refinanszírozási gondok, máskor a hitelközvetítők közötti együttműködési nehézségek tették a programot sokszor taszítóvá. Az új feltételek és a finanszírozás kritériumainak hosszú távú garantálása némi esélyt ad arra, hogy a következő hét évben kevesebb visszasság történjen.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Gazdaság

A mikrohitelek felfutása

A minap átadott Nobel-békedíj ráirányította a figyelmet a legszegényebbek vállalkozásait segítő mikrohitelezésre, a pénzügyi szektor egyik dinamikusan fejlődő ágára, amire a hagyományos bankok is ráharaptak.

Mészáros Lőrinc fia ült be Simicska egykori cégébe

Mészáros Lőrinc fia ült be Simicska egykori cégébe

38 éve kihaltnak hitték, de most újra felbukkant ez a gigantikus méhfajta

38 éve kihaltnak hitték, de most újra felbukkant ez a gigantikus méhfajta

Megint tanácskozáson járt Palkovics az MTA-n

Megint tanácskozáson járt Palkovics az MTA-n

Orbán Viktor 2016-ban még mindent megígért az MTA-nak

Orbán Viktor 2016-ban még mindent megígért az MTA-nak

Vészhelyzet a Jobbiknál, egyetlen iroda a párt vagyona

Vészhelyzet a Jobbiknál, egyetlen iroda a párt vagyona

Bloomberg: Napokon belül megegyezhetnek a Brexit feltételeiről

Bloomberg: Napokon belül megegyezhetnek a Brexit feltételeiről