Mikor és kinél kezd szaglászni az APEH?

Törvényes kiskapuk

Ajándékozás: célszerű a megvalósult, de szerződésbe nem foglalt ügyleteket, mint például az ajándékozás, írásban rögzíteni – javasolja Kocsis Zoltán. Figyelembe kell venni, hogy az ajándékozás illetékköteles, így azután az illetéket és szankcióit is le kell róni. Adóbevallási kötelezettség alá nem eső bevétel a természetbeni juttatás is. Személyi kölcsön: ha például a vizsgált adózó 2004-ben kölcsönt kapott, akkor a kölcsönadó korábbi évek ingatlan eladásai, munka és egyéb jövedelmei fedezetet jelenthetnek számára. Miután a kölcsönadó bevallásait az adóhatóság megvizsgálja, ezért az adó alá nem eső bevétel is fedezetet jelenthet. A vagyon eredetét igazolhatja akár rokon is, de fenáll a veszély, hogy a tanúskodó személyt is elkezdik vizsgálni. Amennyiben nem volt elég legális forrása a kölcsönnyújtáshoz, nem veszik figyelembe a nyilatkozatát – tájékoztat dr. Marosi Andrea adószakértő. Céges kölcsön: ha gazdasági társaság adott kölcsön a vizsgált személynek, előtte érdemes átnézni a társaság könyvelését, hogy elegendő forrása volt-e, és a könyvelési tételek között fel vannak-e tüntetve ezek az összegek. (A közjegyzői okirat nem bizonyíték a kölcsön tényleges megtörténtére, illetve arra, hogy a kölcsönadónak volt e forrása a kölcsönadásra.) Örökség: Ez egy olyan bizonyíték amely az elévülést megelőző időszakra vonatkozóan is helytálló. Okirati felhasználhatósága jelentős. Bérbeadás: amennyiben nem osztalékként veszi ki pénzét, hanem ingatlanját adja bérbe vállalkozásának, igazolt bevétele származik. Így kedvezőbb adózási feltételekkel juthat magáncélú felhasználású jövedelemhez, amellyel igazolhatja vagyongyarapodását is. Forrás: Vilmányi Ügyvédi Iroda

Vagyonosodási vizsgálatokat már tíz éve végez az adóhatóság, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak az válik az ellenőrzés áldozatává, akit névtelen jóakarói feljelentenek, vagy esetleg az APEH-et a bíróság kéri fel erre. A gyakran rosszindulatú bejelentések nem feltétlenül alaptalanok. Számuk az évek során másfélszeresre nőtt, s információik segítségével tavaly közel ötmilliárd forintnyi adókülönbözetet tárt fel a hatóság.

Ez a hiány akár többszörösére nőhet, mivel az APEH  tízezer vizsgálatot tervez idén, szemben a tavaly novemberig elvégzett 625 revízióval. Jóllehet, szakértők szerint ez a terv teljesíthetetlen. De sokan így is áldozatai lehetnek a revíziónak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az aktív munkát végzők között sokan „klasszikus értelembe vett” alkalmazottak, köztisztviselők, valamint közalkalmazottak – mondja Kocsis Zoltán, a Vilmányi Ügyvédi Iroda munkatársa.

Rizikós ügyletek

Különösen nagy az ellenőrzés kockázata azoknál a vállalkozásoknál, ahol az üzletmenet érdekében nagy összegű, 50 millió forintot meghaladó tagi kölcsönt, betétet nyújtott a tulajdonos. Ez esetben ugyanis azt feltételezhetik, hogy azért kell időről időre feltőkésíteni a céget, mert az abban képződött nyereséget már elköltötték. A cégeknek tavaly december 31-ig volt lehetőségük arra, hogy 10 százalékos adókulccsal kivegyék a felhalmozódott pénztárhiányt saját felhasználásra. A hivatal ezért még több figyelmet fordít a tagi kölcsönök ellenőrzésére az idei évtől.

Vizsgálódásra adhat okot az is, ha  a tulajdonosok úgy vettek ki pénzt a cégből, annak házipénztárából vagy bankszámlájáról, hogy nem fizették meg azután az osztalékot terhelő adókat. Vagy mondjuk, ha a társaságon belül nagyértékű, 100 millió forint feletti ingatlanok, ingóságok adtak el és vásároltak, de nem stimmelnek a gépjármű- és az ingatlan-illetékbevallások és a jövedelembevallások összegei.
 
Az APEH-nak ugyanis az idei évtől naprakész információja van az ingatlan-adásvételek értékéről, hiszen az illetékhivatal 2007-től már az adóhivatal része. 

Olyan egyéni vállalkozók is fokozottabban számíthatnak vagyonosodási vizsgálatra, akiknek nincs vállalkozói kivétből vagy osztalékból származó jövedelmük. Nincsenek jobb helyzetben a már több éve működő és veszteséges vállalkozások sem. A pénzt elnyelő cégek ugyanis azt a gyanút kelthetik, hogy a működés további fenntartása mellett az adó jogszabályokat is sértő indokok, érdekek szólhatnak.

Vigyázat – nem kibúvó!

A megszerzett jövedelmet minden esetben igazolnia kell a vizsgálat alá vont személynek itthon és külföldön egyaránt. Külföldi országban az APEH csak a külföldi hatósággal együttműködve vizsgálódhat. Az együttműködést elutasítani viszont kizárólag igazolt indokkal lehetséges - figyelmeztet dr. Marosi Andrea adószakértő. - Nem úszhatja meg tehát az ellenőrzést olyan adózó, aki svájci bankban tartja a vagyonát.  - Mint ahogy annak sincs sok esélye, aki külföldi közjegyzők által kiállított és kétes eredetű közokiratokkal próbál meg ügyeskedni. -  Nem számít kiskapunak pénznyerő automatára való hivatkozás sem, mivel a jövedelemszerzés nem bizonyítható . - Nem lehet külföldi rokonoktól származó támogatásokra, ajándékokra hivatkozni, mivel ezen ügyletek illetékkötelesek.

Amikor az APEH vagyonosodási vizsgálatot indít, elsősorban a bevallások adatait  elemzi. Elég, ha  az ellenőr beüti a vizsgálat alá vont személy nyolcjegyű adószámát, hogy ne csak a személyi jövedelemadó-adatokhoz férjen hozzá, de a hivatal úgynevezett "hierarchia-térképének" információit is lássa.

Ez nem más, mint az APEH saját cégnyilvántartása, amely képes listázni azokat a cégeket, amelyekhez a szóban forgó adózónak valaha is köze volt. Ő a vagyonosodási vizsgálat előkészületeiről mit sem sejt egészen addig, amíg ajánlott levelet nem kap. Ebben felszólítják, hogy tegyen  nyilatkozatot, azaz töltse ki az adóhivatal erre rendszeresített általános belső kérdőívét.

Az APEH rákérdezhet a:

- megtakarítások mértékére;
- külföldről származó bevételekre;
- tulajdonában lévő gépjárművekre;
- bankszámláira;
- megélhetésére fordított összegekre.

Ezután az adóhivatal jegyzőkönyvbe foglalja az ügy tényállását, a nyilatkozatokat, bizonyítékokat, a felmerült indokokat és a megállapítást, amelyre 15 napon belül adózó vagy jogi képviselője észrevételt tehet. Amennyiben az adózó közhiteles bizonylatokkal igazolni tudja az elévülési időn (5+1 év) túli vagyongyarapodását, illetve, hogy bejelentett jövedelme (munkaviszony, egyéb bevételek, bérbeadás) kiadásaival, életszínvonalával összhangban áll, elkerülheti, hogy az APEH kedvezőtlen megállapítással zárja a vizsgálatot.

Célszerű időben cselekedni, mert egy elrontott nyilatkozat, a be nem csatolt dokumentumok s a fel nem hozott érvek esetén ez a 15 nap nagyon rövid idő arra, hogy hatékonyan érdemben vitatni lehessen a jegyzőkönyvet. Pedig ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a revizor megállapításait saját hatáskörben módosíthassa - hívja fel a figyelmet Kocsis Zoltán. 

Ha az egyes vagyontárgyak bekerülési értéke magasabb, mint a vizsgált személy szja-bevallásaiban szereplő jövedelem, igazolnia kell a különbözet adózott eredetét. Aki nem tudja bizonyítani,  hogy részben vagy egészben adózott jövedelemből fedezte vásárlásait, azt az APEH megbünteti jövedelme eltitkolásáért. Nemcsak a megállapított különbözeti összegre eső adót kell kifizetnie, de a megállapított adóhiány akár 50 százalékára rúgó bírságot és a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét is. Ez esetben az adóhatóság az elévülési időn túl is vizsgálódhat, és kérhet be akár már megszűnt bankszámlaadatokat is.

Tippek vizsgálat idejére

-  Semmiféleképpen se tegyen nyilatkozatot ügyvéd jelenléte nélkül! -  Ne indítson önrevíziót a vizsgálat megkezdését követően!

Ha az észrevételek sem vezetnek a várt eredményre akkor az elsőfokú határozat ellen fellebbezést lehet 30 napon belül előterjeszteni. A másodfokú adóhatóság  az esetek 67 százalékában jóváhagyja az elsőfokú határozatot. A jogerős másodfokú határozat azonnal végrehajtható, ellene a bíróságon lehet keresetet előterjeszteni. Ráadásul ebben az esetben az adóbírság méltányossági alapon történő mérséklésére sincs lehetőség! Ezenkívül a bevételeltitkolás jogi szempontból adócsalásnak minősülhet - vázolta borús kilátásokat a hvg.hu-nak Kocsis Zoltán.