Milliárdokat kaszált az APEH a színlelt szerződéseken

Az APEH a színlelt szerződések leleplezéséért indított vizsgálatban idáig 116 határozatot hozott, s közel hat milliárd forint bírságot állapított meg a törvénysértő foglalkoztatóknál, írja a Világgazdaság.

  • unknown unknown
Milliárdokat kaszált az APEH a színlelt szerződéseken


A múlt évben a színlelt jogviszonyban való foglalkoztatás miatt az adóhatóság 116 határozatot hozott a munkáltatók terhére. A határozatokban 4,138 milliárd forint adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget, 1,1 milliárd forint bírságot és közel 829 millió forint késedelmi pótlékot állapított meg.

Csak a foglalkoztatók kisebb része nem élt a törvény adta kedvezmény lehetőségével, azaz nem módosította a moratórium 2006. június 30-i lejártáig szerződéseit. A vizsgált foglalkoztatók 11 százaléka, mintegy 264 fő nem tett bejelentést. A foglalkoztatók közül öten befejezték egyéni vállalkozói tevékenységüket, két adózó pedig felszámolás alatt áll. A tizenhárom határozatban rögzített adónemek összege 46,38, a bírság 4,2, a késedelmi pótlék 2,7 millió forint.

A határidőig bejelentett szerződésmódosítások 2551 embert érintettek. Közülük 249 magánszemély jogviszonya megszűnt, a továbbfoglalkoztatottak színlelt jogviszonyát munkaviszonnyá alakították át. A jogszabályi kötelezettség hiányában önként bejelentést tevő adózók közül az adóhatóság 50 foglalkoztatói bejelentés valóságtartalmát vizsgálta felül 741 fő jogviszonyára. Az utóellenőrzés során kiderült, hogy a foglalkoztatók a törvény által biztosított kedvezmény igénybevételére jogosultak voltak, a feltételeket teljesítették. Problémaként jelentkezett, hogy több foglalkoztatási ág speciális szabályaiban keverednek a munkaviszony, a megbízási és a vállalkozói szerződés szabályai, így ezekben az esetekben nehézséget okoz a jogviszony pontos megítélése.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.