Az év eleje óta már Magyarországon is lehetőség van arra, hogy az adózók a kapcsolt vállalkozásukkal tervezett jövőbeni tranzakcióra vonatkozóan előzetes ármegállapítást (advanced pricing agreement) kérjenek, amivel kikerülhető a transzferárazással kapcsolatos adókockázat. Az eljárás elterjedése elé azonban a szakértők szerint gátat emelhetnek a magas díjak.

A vállalatok mindig arra törekszenek, hogy a legnagyobb eredményt ott mutassák ki, ahol a legkisebb az adóteher, aminek egyik eszköze a transzferárak "célirányos" alakítása lehet. Tudják ezt a hatóságok is, ezért a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat dokumentumokkal kell alátámasztani. A kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás és költségelszámolás ellenőrzése tavaly az adóhatóság kiemelt feladatai közé tartozott, s az APEH 2007. évi ellenőrzési irányelvei szerint az idén is fokozott figyelemre számíthat.

Az adóhatóság ellenőrzései során nem csupán azt vizsgálja, megvannak-e a transzferár-dokumentációk, hanem azt is, a dokumentáció teljesíti-e a tartalmi előírásokat, megindokolták-e, hogy a piaci ár meghatározására miért éppen az adott módszert alkalmazták. 

Az előzetes ármegállapítási eljárás lényege, hogy az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozással tervezett jövőbeni ügyletre a szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket valamint, ha meghatározható, a szokásos piaci árat, illetve ártartományt. 

A kockázat azáltal szűnik meg, hogy a határozat később köti az adóhatóságot, vagyis egy későbbi adóellenőrzés során az adóhatóság az így megállapított árat nem kifogásolhatja. Az eljárás lehetővé teszi a nemzetközi szintű ármegállapítást is, azaz határon átnyúló tranzakció esetén kérelmezni lehet, hogy a különböző államok adóhatóságai állapodjanak meg a szokásos piaci árról. Az eljárás az abban részt vevő (magyar és külföldi) hatóságok számától függően egyoldalú, kétoldalú vagy többoldalú lehet. 

A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, s az érvényesség időtartama az érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egy alkalommal három évre meghosszabbítható. Ha az adóhatóság a piaci árat is meghatározza, a díj a tranzakció értékének 1 százaléka, maximum 50 millió forint lehet. Nem összegszerű ármeghatározás esetén 5,10 vagy 15 millió forint attól függően, hogy egy, kettő vagy több ország érintett az ármegállapításban. Az ármegállapítási kérelem elutasítása esetén az állami adóhatóság a befizetett díj 75 százalékát az elutasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül visszafizeti.

Korábban a feltételes adómegállapítás állt a vállalkozások rendelkezésére a hasonló kockázatok csökkentésére: a cég ismertette az adott tranzakciót, annak adóvonzatát, és állásfoglalást kért a Pénzügyminisztériumtól (PM) arra vonatkozóan, jól értelmezte-e a dolgokat. A PM ennek alapján határozatot hozott, amely a magyar adózónak, a magyar adóvonzatokat tekintve 100 százalékos védelmet nyújtott, ha valós adatokat tartalmazott a kérelem. 

A feltételes adómegállapításhoz képest most eltérés, hogy a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem esetén az adóhatóság valódiságvizsgálatot folytathat le, ez azonban nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem benyújtásához az adóhatóság külön nyomtatványt rendszeresített, amelyet az APEH Központi Hivatalához kell benyújtani 3 példányban, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével. 

A honlapon közzétett nyomtatványt számítógéppel kell kitölteni, s csak kinyomtatva lehet benyújtani. Az eljárás díját az erre a célra nyitott, a Magyar Államkincstárnál vezetett bevételi számlára az eljárás megindítása előtt be kell fizetni.