© Dudás Szabolcs

Fájdalomcsillapító recept nélkül - ez lett volna a szokásos 25, illetve 35 százalékkal szemben 10 százalékkal adózó osztalékról tavaly nyáron hozott rendelkezés eredeti célja, amit a házipénztáradó áldozatai számára találtak ki a törvényalkotók. E kedvezmény azonban költségvetési szemszögből okafogyottá vált, miután az Alkotmánybíróság ősszel elmeszelte a házipénztáradóról szóló törvényt. A bónuszt viszont természetesen senki sem kifogásolta a testületnél, így azt a parlament törölte el, de alkotmányossági okokból erre csak a módosítás kihirdetésétől számított 45. naptól volt lehetősége. Emiatt aztán február 5-éig még mód van arra, hogy a vállalkozások tulajdonosai éljenek a kedvezménnyel.

Az érintettek - köztük a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás vállalkozások is - kissé bonyolult képlet alapján ismerhetnek magukra. Azoknál a cégeknél vehetnek ki ugyanis kedvezményes kulcscsal a 2006-os adóévet megelőzően keletkezett eredménytartalékukból osztalékot, amelyeknél 2006. január 1-je és augusztus 31-e között a napi készpénz-záróegyenleg átlaga meghaladta az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét. A kivehető summa a két szám különbözete, amit az egyes tulajdonosok között az eredménytartalék rájuk eső része arányában kell felosztani.

Ráadásul a törvényalkotó - ezúttal - mintha nagykorúsította volna az érintetteket, ugyanis a kedvezményes kulcsú adót nem köteles a kifizető az általános szabályok szerint levonni és befizetni az adóhatóságnak, hanem azt megteheti maga az osztalékban részesülő is, legkésőbb április 12-éig. Ilyenkor neki majd csak a 2007. évről szóló jövedelemadó-bevallásában kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet. Ha viszont a cég vonja le és fizeti meg a kedvezményes osztalékadót, akkor ezt - a kifizetés időpontjához igazodva - a február 12-én, illetve a március 12-én esedékes havi bevallásban kell jelezni és e határidőkig megfizetni.

További kedvezményes lehetőség mindkét befizetési mód esetén, hogy kérelemre az adóhatóság - mérlegelés nélkül - öt egymást követő évben lerovandó részletfizetést köteles engedélyezni. A kérelmet a cégnek március 12-éig, a magánszemélynek április 12-éig kell benyújtania. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a részletfizetési lehetőséget terhelő kamat nagyságáról, az esetleges mentességről diszkréten hallgat, ami adószakértők szerint az általános szabályok érvényességét jelenti. Vagyis az adóhatóság akkor adhat - kérelemre - kamatkedvezményt, ha annak befizetése veszélyeztetné a magánszemély, illetve családja megélhetését, és ezt az érintettek anyagi helyzetét megvizsgálva a hivatal is igazoltnak látja.

Az osztalékfizetés háttérszabályai komoly odafigyelést kívánnak az érintettektől. A számviteli törvény rendelkezései szerint ugyanis eredménytartalék csak a tárgyévi adózott eredmény kipótlásaként vehető igénybe osztalékfizetés céljára. Az az út tehát nem járható, hogy a 2006. évi nyereséget bent hagyják a cégben, s csak a korábbi évek eredménytartalékát fizetik ki. Ezért előbb a tavalyi év teljes eredményét kiosztásra kell ítélni ahhoz, hogy a kedvezmény igénybevételének feltétele - vagyis az eredménytartalékból történő kifizetés - teljesülhessen.

Márpedig a tavalyi eredményből osztalékot felvenni csak az általános szabályok szerint kiszámolt 25, illetve 35 százalékos adóteherrel lehet, hogy a bizonyos esetekben belépő egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségről ne is beszéljünk. Más kérdés, hogy adószakértők egybehangzó véleménye szerint egy dolog az osztalék megszavazása, és más dolog, hogy azt mikor fizetik ki. Márpedig a közterhek befizetésének napja ez utóbbihoz kötődik. Az is előírás, hogy a kedvezményes kulcsú osztalékot a többitől elkülönítve kell nyilvántartani, ezáltal tehát arra is mód látszik nyílni, hogy a február 5-ei határidőig is csak ezt vegyék fel.

És ezzel még mindig nincs vége az aktust szabályozó "oldalági" rendelkezéseknek. A gazdasági társaságokról szóló, tavaly nyáron életbe léptetett új törvény (Gt.) ugyanis arra kötelezte a korábban alakult cégek legfőbb szervét (például taggyűlését), hogy az új kódex hatálybalépését követő első ülésükön, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig igazítsák a Gt.-hez társasági szerződésüket, és azonnal nyújtsák is be a cégbírósághoz, ellenkező esetben a hatóság megszüntetheti a vállalkozást. Márpedig az osztalék kifizetéséről a Gt. szerint csakis az a legfőbb szerv dönthet, amelynek első összeüléséhez kötötte a jogalkotó a drákói szigorral előírt - és az aktushoz kötelezően szükséges ügyvédi körnek jókora munkát (no meg jövedelmet) biztosító - társaságiszerződés-módosítást.

Tehát a jogszabályok ilyetén értelmezése következtében az érdekelteket igencsak szorítaná a határidő. Hacsak bele nem olvasnak a Gt.-hez kiadott s a kódex egyik bábájaként ismert Sárközy Tamás professzor által is jegyzett magyarázatba. Eszerint a Gt. említett előírásainak megszegőit csak 2007. szeptember 1-jétől fenyegeti a hivatalból történő megszüntetés réme.