Hány évre visszamenőleg lehet számlát kiállítani?

"Nagy Boglárka"

Az egyik ismerősöm helyett érdeklődöm. Az illető személynek van 37 éves munkaviszonya, 55 éves rokkantnyugdíjas, 2 gyermeke van, valamint nyugdíj mellett jelenleg részmunkaidőben dolgozik. Érdeklődöm, hogy ilyenkor a nyugdíj összege bele számít-e az adóalapba, vagyis vonnak-e belőle adót? Kérem, tájékoztasson arról is, hogy valójában mikor illetné meg az ismerősömet a rendes nyugdíj. Esetleg még az idén elmehetne, egyik oldalon azt olvastam, hogy 2006. november 27-től új rendeletet hoztak, aminél már nem az életkort, hanem a szolgálati időt veszik alapul először a nyugdíjkorhatár megállapításánál?

A nyugdíj (ideértve a rokkantnyugdíjat is) adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. A nyugdíj után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, de összege csökkenti a kedvezményes sávban adózó jövedelem összegét. A részmunkaidőben szerzett jövedelem magasabb adósávba tartozhat, ha a rokkantnyugdíj és a részmunkaidőben szerzett jövedelem az 1,7 millió Ft-ot meghaladja 2007. évben. 

Az Ön által leírt feltételek alapján az ismerőse előrehozott öregségi nyugdíjra az életkora miatt nem jogosult. A szolgálati idő megfelelő.

Részletek:
Jelenleg a nyugdíj-korhatár egységesen 62 év. A nők előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 57. életév és 38 év szolgálati idő alapján van meghatározva.
A nyugdíjrendszer évekkel honorálja a gyermekszülést és nevelést. Két gyermek két év kedvezményt jelent a szolgálati időben. Ha az igénylő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ezen nyugdíjak folyósításának időtartamát a jogosultsághoz szintén figyelembe kell venni.

"Balogh Anikó"

EVÁ-s Bt-vel kapcsolatban kérdezem az alábbiakat:

1. Nappali tagozatos kültag munkavégzése a Bt-ben adó- vagy járulékköteles-e?
2. Lesz-e adó- és járulékfizetési változás, ha már nem tanul?
3. A Bt. használhat-e egyszerre párhuzamosan két számlatömböt?
4. Ha megváltozik a cégnevünk (semmi más nem) az elkezdett számlatömb használható-e tovább a megváltozott cégnév alatt vagy új számlatömböt kell kezdeni?

1. A nappali tagozatos hallgató után csak akkor kell járulékot fizetni, ha jövedelmet vesz fel a bt-től.
2. Ha már nem tanul a kültag, nincs főállása sem és munkát végez a bt-ben, akkor már járulékot kell fizetnie.
3. Egy bt. használhat két vagy több számlatömböt.
4. Ha az adószám nem változik, akkor nem kell új számlatömböt kezdeni. 

"Kovácsné Pungor Zsuzsanna"

A 2006-os adóbevallásban az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő saját befizetés kedvezményét nem lehetett pénzben visszakérni, hanem csak rendelkezni a pénztárhoz utalásról. Ez alapján jól gondolom-e, hogy az az idei évre saját befizetésnek számít, és figyelembe kell vennem, ha ki akarom használni az idei teljes keretet? Lehet-e erről valahol állásfoglalást, értelmezést találni? Sokan örülnének a téma tisztázásának akár a hvg-ben is.

Véleményem szerint az egyéni számlán jóváírt adójóváírás nem számít egyéni befizetésnek (SZJA  tv.44/A.§ (a) pontja) és ezáltal nem lehet beszámítani a jóváírás évében újbóli adójóváírás alapjába sem.
Az adókedvezmény a magánszemély által a saját magán nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítése címén történt igazolt díjbefizetése után vehető igénybe. Részletek az APEH honlapján megtalálhatók. A cikk címe: Az adójóváírás, az adókedvezmények változásai 2007.

"Bordi Péter"
 
2001-ben vettem egy ingatlant, amelyben kényszerbérlők laknak. Mivel nem voltak hajlandók velem írásbeli bérleti szerződést kötni, azóta nem vettem át tőlük a bérleti díjat. Idén sikerült velük megegyeznem, így átvenném tőlük visszamenőlegesen a bérleti díj hátralékukat. Most szembesültem vele, hogy ehhez adószám szükséges, amit nemrég kiváltottam és a tevékenység kezdő időpontjának 2007.01.01.-et adtam meg, mivel ebben az adóévben lesz belőle először bevételem. Hogyan kell kiállítanom a számlát, amint átveszem a hátralékot? Úgy hallottam, hogy csak 5 évre lehet visszamenőleg számlázni, ez annál hosszabb időszak.

Esetleg minden évet külön számlán kell átvennem?
Jól gondolom-e, hogy az ezévi szabályok alapján kell utána az szja-t megfizetnem ?
Elkövettem-e valami hibát, ami miatt az APEH büntethet?
Mivel az adószámomhoz több tevékenység is tartozik, megtehetem-e azt, hogy a bérleti díj után a 25 százalék forrásadót fizetem, szoftverkészítésnél pedig a tételes költségelszámolást választom?

A bérleti díjat a bérlet teljes időtartamára vonatkozóan egy számlán is ki lehet számlázni. Tekintettel arra, hogy a bevételt 2007. évben kapta, azt a 2007. évi szabályok szerint is kell leadóznia.

Választási lehetőségek a bérleti díj adózásában:

1. Különadózó jövedelemként veszi figyelembe a bérbeadásból származó bevételét. Ebben az esetben költségek érvényesítésére nincs lehetőség. Az adó mértéke 25 százalék. (Tehát a bérleti díj adózása eltérhet a szoftverkészítés adózásától.)
2. Az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok figyelembevételével határozza meg az adózó a bevétel jövedelemhányadát.
• 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka lesz a jövedelem és az összevont adóalap részét képezi. Az adót az adótábla szerint kell kiszámítani és megfizetni.
• Tételes költségelszámolás esetén kizárólag a tevékenység folytatása érdekében felmerült, számlával igazolt költségeket lehet érvényesíteni. Az így meghatározott jövedelem szintén az összevont adóalap részét képezi és az adótábla szerint adózik.
 
"V. Zoltán"

Szeretném, ha röviden leírná, hogy mi a különbség egy vállalkozás esetében, ha áfakörbe tartozik vagy sem. Valamint melyik áfakört tanácsolja egy induló Kft. esetében, ahol a költségek még nagyobbak, mint a bevétele?

Általános esetben minden vállalkozó az áfa hatálya alá tartozik, aki Magyarországon gazdasági tevékenységet végez. Az áfa tárgyi hatálya az adóalany által teljesített termékértékesítésre vagy szolgáltatás nyújtásra terjed ki. Az áfa alanyi adómentesség válaszható, melynek bevételi határa családi gazdálkodó esetében 6 millió forint, egyéb esetben 4 millió forint. Az alanyi adómentességet választó adóalany – egyes kivételektől eltekintve – az ÁFA fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja, valamint adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettségek sem terhelik. Hivatkozott főbb kivételek: termékimport, ellenérték nélküli termék átadás illetve szolgáltatás nyújtás.

Az áfakörbe tartózó vállalkozó adóköteles termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után a törvény szerinti áfát számít fel, a bejövő számlákban foglalt áfát – egyes kivételektől eltekintve - viszont levonhatja.
Az ÁFA visszaigényelhető, ha a vállalkozás adóköteles értékesítése meghaladja a 4 millió forintot (családi gazdaság esetében 6 millió Ft-ot), vagy az adóalany által beszerzett tárgyi eszközre az előzetesen felszámított adó legalább 200 ezer forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét. Mindez akkor igaz, ha az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések áfával növelt ellenértékét megfizette, és az említett beszerzéseket a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolta. Az induló vállalkozásának áfa pozícióját a várható árbevétel, az üzleti tevékenység áfa besorolása (termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás), valamint a megvalósítandó beruházások alapján mérlegelje. Megjegyzem, az áfaszabályok bonyolultak, a fent leírtak nagyfokú általánosítást tartalmaznak.