A megkérdezettek többsége támogatná a társaságiadó-alap unión belüli egységesítését - derül ki egy felmérésből, melynek részleteiről László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG Tanácsadó Kft. partnere számol be.
A válaszokból kiderül: a cégek sokkal inkább támogatnák az adóalap-konszolidációt, mint a tagállamok pénzügyminiszterei. Júniusban ugyanis, amikor a tárcák vezetői hivatalosan első alkalommal tárgyaltak az adóalap-harmonizációról, csak 12 ország volt az egységesítés mellett, nyolcan ellene, hét tagállam (köztük Magyarország) pedig újabb részletekre várva további egyeztetésekre rendezkedett be.
Ahány ház, annyi szokás: jelenleg az unióban 27-féle módon számítják a társasági adó alapját, ami az óriási adminisztráció miatt hátrányos helyzetbe hozza a cégeket-leányvállalatokat egyidejűleg több tagállamban működtető társaságokat azokkal szemben, akik egyetlen országban tevékenykednek. Az sem lényegtelen, hogy az eltérő adóalapok következtében - pusztán az adókulcsok alapján - lehetetlen a tényleges adóterhelés összevetése. Ez vezette Kovács Lászlót, az EU adó- és vámügyi biztosát (de évekkel korábban már elődjét, a holland Frits Bolkesteint is) az adóalap-harmonizáció előkészítésére. A biztos jövőre terjesztené az Európai Bizottság (EB) elé a jogszabályjavaslatot.
A cikk folytatását olvassa el a HVG csütörtöki számában!
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
10 évre kitiltották az országból.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
