A válaszokból kiderül: a cégek sokkal inkább támogatnák az adóalap-konszolidációt, mint a tagállamok pénzügyminiszterei. Júniusban ugyanis, amikor a tárcák vezetői hivatalosan első alkalommal tárgyaltak az adóalap-harmonizációról, csak 12 ország volt az egységesítés mellett, nyolcan ellene, hét tagállam (köztük Magyarország) pedig újabb részletekre várva további egyeztetésekre rendezkedett be.

Ahány ház, annyi szokás: jelenleg az unióban 27-féle módon számítják a társasági adó alapját, ami az óriási adminisztráció miatt hátrányos helyzetbe hozza a cégeket-leányvállalatokat egyidejűleg több tagállamban működtető társaságokat azokkal szemben, akik egyetlen országban tevékenykednek. Az sem lényegtelen, hogy az eltérő adóalapok következtében - pusztán az adókulcsok alapján - lehetetlen a tényleges adóterhelés összevetése. Ez vezette Kovács Lászlót, az EU adó- és vámügyi biztosát (de évekkel korábban már elődjét, a holland Frits Bolkesteint is) az adóalap-harmonizáció előkészítésére. A biztos jövőre terjesztené az Európai Bizottság (EB) elé a jogszabályjavaslatot.

A cikk folytatását olvassa el a HVG csütörtöki számában!